Gerendás

Gerendás
Gerendás címere
Gerendás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékéscsabai
Jogállásközség
PolgármesterKurilla-Simon Annamária (független)[1]
Irányítószám5925
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség1045 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″46.597000°N 20.860000°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″46.597000°N 20.860000°E
Gerendás (Békés vármegye)
Gerendás
Gerendás
Pozíció Békés vármegye térképén
Gerendás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerendás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gerendás (szlovákul: Gerendáš) község Békés vármegye Békéscsabai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Békéscsaba és Orosháza között helyezkedik el, mindkét várostól közel azonos távolságra. Szomszédai: észak felől Csorvás, északkelet felől Telekgerendás, délkelet felől Csabaszabadi, dél felől Csanádapáca, délnyugat felől Pusztaföldvár, nyugat felől pedig Orosháza.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település csak közúton érhető el, a 47-es főútról körülbelül 5,5 kilométeres letéréssel Csorvástól, vagy Gyula irányából Szabadkígyóson és Újkígyóson keresztül; mindkét irányból a 4431-es úton. Déli szomszédja, Csanádapáca felől a 4453-as úton közelíthető meg.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a körülbelül 4 kilométerre fekvő Csorvás vasútállomás, a Szeged–Békéscsaba-vasútvonalon.

Története

[szerkesztés]

Oklevél először 1418-ban említette a települést, ami jelentős falu lehetett, hiszen gerendákkal készült temploma volt. A török időkben, 1596-ban elpusztult, és 1740-től Csaba közlegelője volt, ám 1862-től már ismét működött temploma és tornyos iskolája.

A mai község mint Nagygerendás-puszta 1924-ig Békéscsabához tartozott, azután lett önálló település. Az ország első betonútja itt készült 1937 táján.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Polgármester Megjegyzés
1990–1994 Gajdács János FKgP[3]
1994–1998 FKgP-MDF-KDNP[4]
1998–2002 Fidesz-FKgP-MDF-KDNP[5]
2002–2006 Fidesz-MDF[6]
2006–2010 Fidesz-Gazdakör[7]
2010–2014 Lengyel Zsolt András Fidesz-KDNP[8]
2014–2019 Fidesz-KDNP[9]
2019–2024 Fidesz-KDNP[10]
2024– Kurilla-Simon Annamária független[1]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1352
1330
1187
1158
1057
1049
1045
2013201420192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a szlovák és 2%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 16,2% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,8%, református 3,6%, evangélikus 18,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (15,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% szlováknak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, örménynek és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,2% volt római katolikus, 13,1% evangélikus, 3,7% református, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (27,2% nem válaszolt).[13]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Az 1860-as években többször megfordult itt a pályakezdő Munkácsy Mihály festőművész. Gerendás határában ugyanis 255 kishold bérlete volt Munkácsy nagybátyjának, Reök Istvánnak. Munkácsy 1863-ban és 1865-ben több hónapot töltött a gerendási tanyán. Sokat rajzolt itt, és elkészült néhány festménye is, közülük leghíresebb a Búsuló betyár.
  • Gerendási birtokán eredményesen foglalkozott búzanemesítéssel az első magyar búzanemesítő, Mokry Sámuel (1832-1909).

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  6. ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  7. ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  8. ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  9. ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Gerendás Helységnévtár
  13. ↑ Gerendás Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]