Geszt (település)

A „Geszt” lehetséges további jelentéseiről lásd: Geszt (egyértelműsítő lap).
Geszt
Tisza-kastély (Geszt, Arany János utca 1.)[1]
Tisza-kastély (Geszt, Arany János utca 1.)[1]
Geszt címere
Geszt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállásközség
PolgármesterBrandt Krisztián (független)[2]
Irányítószám5734
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség653 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség15,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület51,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′, k. h. 21° 35′46.883333°N 21.583333°EKoordináták: é. sz. 46° 53′, k. h. 21° 35′46.883333°N 21.583333°E
Geszt (Békés vármegye)
Geszt
Geszt
Pozíció Békés vármegye térképén
Geszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Geszt témájú médiaállományokat.

Geszt (korábban Feketegeszt) község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Geszt község a sarkadi kistérségben található, a Békés vármegyei Kis-Sárréten; természetföldrajzi szempontból annak keleti peremén fekszik.[4] Határszéli település, legkeletibb fekvésű házai alig fél kilométerre állnak a magyar-román határ legközelebbi pontjától; központja mintegy 2 kilométerre van attól. Szomszédai: észak felől Biharugra, nyugat felől Mezőgyán, északnyugat felől pedig Zsadány; kelet és dél felől Romániához tartozó területek határolják.

Megközelítése

[szerkesztés]

Geszt zsáktelepülés, központja közúton csak Mezőgyánon keresztül érhető el, a 42 154-es számú mellékúton. A távolabbról érkezők a környező nagyobb települések közül Komádi, Vésztő vagy Sarkad érintésével érhetik el: Komádi irányából Zsadányig kell menni a 4219-es, majd Mezőgyánig a 4242-es úton; Vésztő felől Okányig a 4235-ös, onnan Zsadány széléig a 4236-os, tovább Nagygyantéig a 4219-es úton, onnan pedig a 42 154-esen. Sarkad felől szintén Nagygyantéig kell menni a 4219-es úton.

Története

[szerkesztés]

Geszt község neve először 1213-ban jelenik meg az írott forrásokban, amikor az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták. A 13. században neve szerepelt a Váradi regestrumban is. 1401-ben a Gesztiek nemesi birtokaként említették. Nevének változatai: 1401–1458 közt Gezth néven, 1475-ben Egyházasgeszt és Kisgeszt, 1485 körül pedig Nagygeszt néven volt feljegyezve.

A trianoni békeszerződés értelmében, a település Tiszaradványpuszta nevű részét, 298 lakossal (162 fő román, 136 magyar) Romániához csatolták és rövidesen beolvadt Atyás településbe. Szintén elcsatolták a település Csákpuszta nevű részét is (49 magyar nemzetiségű lakossal).

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hanzéros János (MDF-FKgP)[5]
  • 1994–1998: Szerb József (független)[6]
  • 1998–2002: Szerb József (független)[7]
  • 2002–2006: Fábián Zsuzsanna (független)[8]
  • 2006–2010: Fábián Zsuzsanna (független)[9]
  • 2010–2014: Fábián Zsuzsánna (független)[10]
  • 2014–2019: Fábián Zsuzsánna (független)[11]
  • 2019–2024: Brandt Krisztián (független)[12]
  • 2024– : Brandt Krisztián (független)[2]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
830
821
821
682
671
670
653
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 31,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,9%, református 45,3%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 43% (4,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 11% cigánynak, 0,3% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,9% volt református, 0,1% római katolikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 40,2% felekezeten kívüli (29,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Tisza-kastély 1902-ben
  • Tisza-kastély – Épült 1772-ben barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették klasszicista és copf stílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizestartályt vásároltak a kastély lakói részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében teljesen kifosztották, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből. Korábban iskola és könyvtár működött az épület falai között.[16] A kastélyt 2017-ben az Országgyűlés ingyenesen a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adta.
  • Arany János Irodalmi Emlékház – 1851-ben[17] (más forrás szerint 1851-52-ben)[18] Arany János a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában levő kerti lakban. Ebben a nádfedeles házban található az emlékmúzeum.
  • Tisza kripta – Épült 1771-ben, a borosjenői Tisza család temetkezési helyéül, ma összesen 33 Tisza családtag nyugszik benne, a mai Békés vármegye legnagyobb sírboltja, 1902-ben átépítették, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába. 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő Tisza-leszármazott, Hámos László segítségével és pénzadományával felújították.
  • Csörsz-árok – A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
  • A települést érinti az Alföldi Kéktúra.

Neves szülöttek

[szerkesztés]
  • Uram János (labdarúgókapus)
  • Gróf Tisza Lajos (1832–1898) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, az 1879. évi szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, Bihar vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.
  • Tisza Domokos (1837–1856) Arany János tanítványa, költő.

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Új földesúr Geszten
  2. ↑ a b Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  8. ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  9. ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  10. ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
  11. ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  12. ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Geszt Helységnévtár
  15. ↑ Geszt Helységnévtár
  16. ↑ https://kk.gov.hu/66-ev-utan-uj-iskolat-es-ovodat-kapott-geszt
  17. ↑ [1]
  18. ↑ Pokoly József: A Tisza-ősök és Geszt; Rubicon történelmi magazin 2015/11, 21-28. oldal

További információk

[szerkesztés]
  • Geszt honlapja
  • https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ – A Mezőgyáni Református Missziói Egyházközség és a Geszti Ref. Egyházközség Facebook oldala
  • Adatok
  • Kereskényi Miklós–K. Cseh Judit: Geszt; szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története, 1-2.; Önkormányzat, Geszt, 2001–2008