Giovanni Andrea Doria | |
Született | 1539. február 5. Genova |
Meghalt | 1606. február 2. Genova |
Sírhely | Genova |
Állampolgársága | Genovai Köztársaság |
Nemzetisége | Genovai |
Fegyvernem | Haditengerészet |
Szolgálati ideje | 1548- |
Rendfokozata | admirális |
Csatái | Lepantói csata |
Kitüntetései | Commander of the Order of Santiago |
Házastársa | Zenobia del Carretto Doria |
Gyermekei |
|
Szülei | Ginetta Centurione Oltremarino Giannettino Doria |
Rokonai | Andrea Doria |
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Andrea Doria témájú médiaállományokat. |
Giovanni Andrea Doria (Genova, 1539. február 5. – Genova, 1606. február 2.)[1] a Lepantói csatában harcoló Szent Liga egyik parancsnoka volt.
Szülei Giannettino Doria és Ginetta Centurione voltak. Apját 1547-ben, a Fieschi összeesküvésben meggyilkolták. Nevelését nagybátyja, Andrea Doria vette át. Nyolcéves volt, amikor nagybátyja gályaszolgálatra vitte, hogy szokja a hajózást. Tízéves korában családja kiházasította: egy távoli rokonát, Zenobia del Carrettit kellett elvennie. A házasság célja a vagyonok egyesítése volt. 1560-ban megörökölte Andrea Doria javait, egy villát Fasolóban, a nemesi címeket és a gályákat.[2] Öt gyermeke született.[1]
Nagyjából ötven éven át szolgálta a spanyol koronát a Földközi-tengeren. 1560-ban ő volt a spanyol flotta parancsnoka a vesztes dzserbai csatában, majd 1571-ben a Szent Liga flottájának jobbszárnyát irányította a Lepantói csatában. 1583-ban II. Fülöp spanyol király megbízta a földközi-tengeri spanyol flotta vezetésével, és 1594-ben tagja lett a spanyol államtanácsnak. Hatalmas vagyont halmozott fel, a Genovai Köztársaság területén számos palotája állt, valamint nagy birtokai voltak, többek között Melfiben, amelynek hercegi címe is az övé volt. Vagyonából több vallási célú épület emelését támogatta, például a genovai Szentlélek-kolostorét.[2]