Gyöngyfa | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Szentlőrinci |
Jogállás | község |
Polgármester | Dörömböző Béla (független)[1] |
Irányítószám | 7954 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 138 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 15,95 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8,78 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′, k. h. 17° 57′45.966667°N 17.950000°EKoordináták: é. sz. 45° 58′, k. h. 17° 57′45.966667°N 17.950000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyfa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyöngyfa (horvátul: Natfara[3]) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Szigetvártól délkeleti, Szentlőrinctől déli, Sellyétől észak-északkeleti irányban fekszik, majdnem félúton a két utóbbi települést összekötő országút mentén. Közúton elérhető szomszédai északról Királyegyháza, délről Magyarmecske.
Közúton Szentlőrinc központja felől közelíthető meg, az 5805-ös úton, vagy délről, Sellye térsége (Csányoszró-Nagycsány) felől ugyanezen az úton. [Határszélét északon érinti még az 5806-os út is, de az a lakott területeit messze elkerüli.]
Formálisan vasúti megállóhellyel is rendelkezik a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon, bár a jegypénztár nélküli Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely [1929 előtt: Rónádfa-Magyarmecske megállóhely[4]] valójában Királyegyháza közigazgatási területén található, ott, ahol a vasút a sellyei országutat keresztezi Királyegyházát alig elhagyva, több mint 2 kilométerre Gyöngyfától (és még nagyobb távolságra Magyarmecskétől).[5]
A község mai területén 1929-ig két település, Rónádfa és Hernádfa terült el, a kettő közül Rónádfa foglalta el a mai közigazgatási terület északi-északnyugati részét, míg a jelenkori községhatár déli-délkeleti része a jóval kisebb Hernádfához tartozott.
Rónádfa, régi nevén Románfölde névadója Nagyvátyi Román volt, aki a XIII. század közepén élt. A település nevét 1326-ban említették először az oklevelek Romanfeulde néven, mikor Román fia János fiai Jakab és Tamás 10 dénár M-ért eladták Gerdei István fiainak. 1331-ben Herranth fia Miklós és Chabaka fia János hatalmaskodott Románföldén.
Az imént említett Herranth nevét őrző Hernádfa Sumony mellett keletre elterülő, önálló kisközség volt egészen a 20. századig, míg az ugyancsak fentebb szereplő Chabaka nevét pedig a jelenlegi Csobokapuszta őrzi Mónosokor (ma Okorág) határában, attól északkeletre.
Az egymás tőszomszédjában kialakult Hernádfa és Rónádfa 1929-ben egyesült, így jött létre Gyöngyfa mai települése.[6] Az egyesítés utáni név korábban Rónádfa egyik dűlőneve volt, és valószínűleg azért kapott az egyesített falu a korábbi elnevezésekhez képest harmadik nevet, hogy egyiknek a lakói se érezhessék úgy, hogy alávetett szerepbe kerültek a másik faluval szemben. Az egyesítés óta eltelt időben a két, egymáshoz amúgy is közel fekvő belterületekkel bíró település szinte egybeépült, a helyismeret nélküli látogató már aligha veszi észre, hogy nem olyan régen még két külön falu volt ugyanitt.
A Gyöngyfa dűlőnév, majd falunév egyébként valószínűleg ugyancsak személynévi eredetű elnevezés: a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (Kiss Lajos, 1978) szerint ez az egykori Gég személy- és nemzetségnevet őrző, mára megsemmisült Gégfalva helységnév lerövidült, és népetimológiával átalakult változata.[7]
A településen 2003. július 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.[18] A választáson az addigi polgármester és elődje is elindult, a lakosok pedig utóbbinak szavaztak bizalmat, közel kétszeres szavazatkülönbséggel.[12]
Gyöngyfa egyik választástörténeti érdekessége, hogy a 2014-es önkormányzati választáson bár hatan indultak a polgármesteri posztért, de szavazatot csak hárman kaptak közülük.[15] Az nem derül ki a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásából, hogy a másik három jelölt ennyire népszerűtlen volt-e a lakosok körében, vagy csak szimplán visszaléptek a nyilvántartásba vételük és a szavazás napja között, de nem sok hasonló esetnek van nyoma Magyarország rendszerváltás utáni választástörténetében.
2015. április 12-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Gyöngyfán,[16] ezúttal a fél évvel korábban megválasztott előző polgármester lemondása okán.[19]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 140 | 148 | 134 | 128 | 125 | 138 | 146 | 138 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 36,8% cigánynak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,4%, református 15,4%, felekezeten kívüli 21,3% (8,8% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 29,7% cigánynak,0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,5% volt római katolikus, 5,8% református, 60,9% felekezeten kívüli (18,8% nem válaszolt).[21]