Gyöngyöstarján

Ez a szócikk a Heves vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

Gyöngyöstarján
Római katolikus templom
Gyöngyöstarján címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Gyöngyösi
Jogállás	község
Polgármester	Kiss Viktor (független)[1]
Irányítószám	3036
Körzethívószám	37
Népesség
Teljes népesség	2163 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	51,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′47.8, 19.8666666747.800000°N 19.866667°EKoordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′47.8, 19.8666666747.800000°N 19.866667°E
Gyöngyöstarján Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyöstarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöstarján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyöngyöstarján község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Fekvése

A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 km-re északnyugatra, valamint Budapest fővárostól mintegy 90 km-re északkeletre.

A szomszédos települések: északkelet felől Gyöngyösoroszi, kelet felől Gyöngyössolymos, délkelet felől Gyöngyös, dél felől Nagyréde, nyugat felől Gyöngyöspata, északnyugat felől pedig Mátrakeresztes (Pásztó része).

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Gyöngyös vagy Gyöngyöspata érintésével, a 2406-os úton. Ez az út pár száz méterre délre halad el a lakott területétől, központján csak az abból kiágazó (és kevéssel arrébb ugyanabba visszatorkolló) 24 138-as számú mellékút vezet keresztül. Határszélét északon érinti még a 24 137-es út is. Legközelebbi vasútállomása Gyöngyösön található.

Története

A település első írásos említése 1275-ben történik kettős, Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szamosvölgyi Péter (független)^[3]
• 1994–1998: Szamosvölgyi Péter (független)^[4]
• 1998–2002: Szamosvölgyi Péter (független)^[5]
• 2002–2006: Szamosvölgyi Péter (független)^[6]
• 2006–2010: Nagy Károly (független)^[7]
• 2010–2014: Nagy Károly (független)^[8]
• 2014–2019: Nagy Károly Mihály (független)^[9]
• 2019–2024: Kiss Viktor (független)^[10]
• 2024– : Kiss Viktor (független)^[1]

Gyöngyöstarján vezetői közül Szamosvölgyi Péter 28 éven állt a község élén, mivel már a rendszerváltás előtti időszakban, 1978-tól 1990-ig is ő vezette a települést, tanácselnökként.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2418	2413	2372	2330	2222	2181	2163
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 1,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,9% (22,3% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% szlováknak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% cigánynak, románnak és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 2,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Borhy-kastély 1926-ban épült, romantikus stílusú, ma kastélyszállóként működik.
• Haller-pince. 1736 és 1746 között készült.
• Római katolikus templom. 1747 és 1753 között épült barokk stílusban. Egyhajós, homlokzati, fehér számlapos órával ellátott tornyos, félköríves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős keletelt templom. A szentély északi oldalán kétszintes, kontyolt tetős sekrestye, a déli oldalon földszintes, kontyolt tetős bővítmény látható.
• Világosvár. Elpusztult Árpád-kori vár a közeli Világos-tetőn.
• Falumúzeum 2008-ban nyitotta meg kapuit az egykori tanítóházban, benne a falu néprajzi tárlatok láthatók. A múzeum udvarán régi használati eszközök mellett, ún. Fészerszínház épülete áll, amely lakossági közadakozásból épült 2011-13 között. A Falumúzeum kertjében az Életfa emlékművet 2019 Húsvét vasárnapján avatták fel. Az emlékmű tábláin az újonnan született gyermekek neve olvasható.
• A közelmúltban Információs táblákat avattak fel, amelyek Gyöngyöstarján nevezetességeiről, illetve a régi épületek (pl. régi iskola), építmények (pl. Gyümölcsátvevő csarnok) helyéről írnak.
• Útmenti keresztek Gyöngyöstarján több pontján.
• Vérszilva fasor a nagy bekötőúton (helyi értelemben Kiscsinált úton) Gyöngyös felől.
• Népi építkezésekből fennmaradt lakóházak.
• Almássy-Jean Perry kastély Fajzatpusztán: A földszintes kastély 1773-ban építtette klasszicizáló stílusban az első birtokosa Almássy Pál. Ebben a kastélyban élt a francia származású Jean Perry is, akit "Kis francia" néven említenek a gyöngyöstarjániak.

Hírességek Gyöngyöstarjánból

• Adorján József gazdálkodó, kisgazda nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő (1945–1949)
• Szőke Mátyás - 2017-ben az "Év bortermelője Magyarországon", az Év borásza díj birtokosa
• Gyöngyösi Kiss Anna - magyarnóta-énekesnő
• Székely Lilla - úszó, a 2013-as kolumbiai világjátékok aranyérmese 100 méteres uszonyos úszásban
• Dr. Lipovszkyné Molnár Zsuzsanna - iparművésznő
• Murányi Lajos - asztronómus
• Gyöngyöstarjáni Pávakör - a palóc népdalkincs, kultúra kiemelt támogatója,^[14] többszörös Aranypáva és Kóta-díjas népdalkör.
• Menus Borbála - nyelvész, írónő, aki közelmúltban írta meg a Nyelvében is él a község című könyvet, amely a faluközösség néprajzát, nyelvi sajátosságát mutatja be.

Rendezvények

• A Mátra 115 teljesítménytúra célállomása
• Luca-Nap
• Szüretkezdő Fesztivál
• Muzsikál az erdő
• Nyitott Pincék napja
• Húsvétolás

Testvértelepülések

• Geisingen, Németországban^[15]
• Nagygalambfalva, Erdély, Románia

Jegyzetek

1. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
5. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
6. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
7. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
8. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
9. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
10. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
12. Gyöngyöstarján Helységnévtár
13. Gyöngyöstarján Helységnévtár
14. Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
15. Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

További információk

• Gyöngyöstarján honlapja
• A Mátra települései
• Bodnár László: Három falu, egy tsz a Mátraalján; Mezőgazdasági, Bp., 1985
• Bodnár László: Gyöngyöstarján; Bodnár Geográfus Bt., Eger, 2015
• A Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUBN20048) Natura 2000 fenntartási terve. Végleges változat; szerk. Gallai Zsófia; Körtáj Tervező Iroda Kft., Pilisszentlászló, 2016

Szurdokpüspöki	Galyatető	Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata	Gyöngyöstarján	Gyöngyössolymos
Ecséd	Nagyréde	Gyöngyös