Habsburg–Lotaringiai Margit Klementina főhercegnő | |
Margit Klementina főhercegnő | |
Született | Margarethe Klementine Maria von Österreich 1870. július 6.[1] Alcsútdoboz |
Elhunyt | 1955. május 2. (84 évesen)[1] Regensburg |
Állampolgársága | |
Házastársa | Albert Thurn und Taxis-i herceg (1890. július 15. – 1952. január 22.)[2] |
Gyermekei | Franz Josef Maximilian Karl August Joseph Ludwig Philipp Max Emanuel Elisabeth Helene Raphael Rainer Philipp Ernst |
Szülei | Szász–Coburg–Koháry Klotild hercegnő Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg |
Foglalkozása | arisztokrata |
Kitüntetései | Csillagkeresztes Rend |
Sírhelye | Szent Emmerám-apátság |
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiai Margit Klementina főhercegnő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Habsburg–Lotaringiai Margit Klementina Mária főhercegnő (németül Erzherzogin Margarethe Klementine Maria von Österreich) (Alcsút, 1870. július 6. - Regensburg, 1955. május 2.) József nádor unokája, a Habsburg–Lotaringiai-ház ún. magyar vagy nádori ágából származó főhercegnő, házassága révén Thurn und Taxis hercegnéje.
Édesapja Habsburg–Lotaringiai József Károly Lajos főherceg, lovassági tábornok (1833–1905) volt, a magyar honvédség főparancsnoka, József nádor (1776–1847) fia, István nádor (1817–1867) testvéröccse. Margit főhercegnő nagyapja és nagybátyja is a Magyar Királyság utolsó nádorai voltak. Dédapja II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király volt.
Margit főhercegnő édesanyja Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél Amália hercegnő (1846-1927) volt, I. Lajos Fülöp francia király unokája, aki a Szász–Coburg–Gothai hercegi dinasztia magyar ágából származott.
A szülők házasságából hét gyermek született, harmadikként Margit főhercegnő:
A főhercegi pár lányainak nevelését Holdházy Mária irányította, testvére Holdházy János a fiúk nevelését felügyelte. Az alcsúti kastélyban gondos nevelést kapott és a művészet iránt is élénk érdeklődést mutatott.
Jókai így ír a fiatal Margit főhercegről Életemből című írásában: „Nővére, a három évvel fiatalabb Margit főhercegnő a szelídség, báj, kellem megtestesülése. Testvérnénje művészi hajlamaiban ő is osztozik. Rajong a zenéért. Kisebb darabokat máris komponál titokban. Egyet ezekből sikerült nővérének megkeríteni, melyet a télen át esténként tartatni szokott családi koncertben el is játszottak. Mindenkit meglepett a kétségkívül gyermekies kísérletben is félreismerhetetlenül mutatkozó dallamosság és szerkezeti tisztaság. Ebben is anyjuk leányai mind a ketten.”[3]
1890. július 15-én, Budapesten feleségül ment I. Alberthez, Thurn und Taxis hercegéhez, Erzsébet királyné nővérének, Ilonának fiához. Az esküvőt Simor János, esztergomi érsek celebrálta. Eljegyzésüket 1889-ben, az örömszülők ezüstlakodalmán, májusban tartották. A főhercegi pár Regensburgban telepedett le, a Thurn und Taxis hercegi kastélyban.
Házasságukból 8 gyermek született:
Regensburg 1930-ban neki adományozta a Goldene Bürgermedaille-t, a kitüntetést férje már 1913-ban elnyerte.[4] 1950-ben férjével együtt megkapta Regensburg város által kiosztható legmagasabb elismerést; mindketten a város díszpolgárai lettek.[5]