Haloquadratum | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Haloquadratum témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Haloquadratum témájú kategóriát. |
A Haloquadratum a Halobacteriaceae családba tartozó archea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek.[1] Első azonosított faja a Haloquadratum walsbyi nagyon szokatlan, mivel a sejtjei lapos szögletes doboz alakúak.[2]
1980-ban fedezte fel A.E. Walsby egy partmenti sósvízű medencében a Sínai-félszigeten egyiptomban. 2004-ig nem tudták tenyészteni. Miközben tenyészteni próbálták izolálták a Haloarcula quadratát ami egy főleg négyzet alakú, némileg pleomorf lapos sejtű Archaea. De genetikailag jelentősen eltér a Haloquadratumtól és külön nembe tartozik, továbbá nem domináns mikróba a sós tavakban.[3] Formálisan 2007-ben írták le.[4]
Figyelemre méltóak a szabályos négyzet alakú sejtjei, és a relatív bőségük a halofil környezetben.
A sejtek tipikusan tartalmaznak polihidroxi-alkanoát (PHA) granulátumokat, és nagyszámú fénytörő gázzal töltött vakuólumokat amik biztosítják a felhajtóerőt vízi környezetben, és lehet hogy segítik a sejtek pozícióját hogy a lehető legtöbb fényhez jussanak hozzá.[5]
Bárhol megtalálható a hipersós vizekben. Mikor a tengervíz elpárolog magas koncentrációjú és csapadék kalcium-karbonátot és kalcium-szulfátot eredményez, vezetve egy hipersós nátrium-klorid gazdag telített sósvízhez. További párolgás eredményez nátrium-klorid vagy halit csapadékot. A halit képződés végső szakasza alatt, mielőtt a sósvíz sterillé válna a magnézium-klorid koncentráció miatt, a Hqr. walsbyi elszaporodik és a biomassza 80%-át teszi ki.
Sejtjei extrém vékonyak (körülbelül 0.15 μm), és négyzet alakúak. Egyedülálló sejt alakja van, extrém vékony négyzet ami a legismertebb jellemzője. A sejteknek nagy számban van intracelluláris fénytörő gáz vakuóluma amik felhajtóerőt adnak, fenntartva a felső pozíciót a vízoszlopban. Egyedi négyzet sejtek összekapcsolódva másokkal alkothatnak nagy lapokat néha olyan kiterjedten, mint 40 mikrométer. Amik azonban extrém törékenyek, és a sejtek közti kapcsolatok könnyen felbomolhatnak. Anyagcseréje nem teljesen ismert.
A Haloquadratum walsbyi genomját feltérképezték.[6] Spanyol és ausztrál izolátumok (HBSQ001 és C23T törzs) genomjának összehasonlítása határozottan arra utal hogy globálisan rendkívül gyorsan terjedt el mivel a két minta genomja hasonlított egymásra és azonos volt a génsorrendjük.[7]
Egyiptomban egy sós medencében fedezték fel, de az egész világon előfordul a hipersós vizekben. Ezekben a medencékben a víz párolgása miatt megnő a sókoncentráció, ami ideális környezet a növekedéséhez.