Hegyesd | |||
Hegyesd település látképe a 281 méter magas Hegyesd hegyről | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Adrián Szabolcs (független)[1] | ||
Irányítószám | 8296 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 156 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 14″, k. h. 17° 29′ 51″46.887189°N 17.497400°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 14″, k. h. 17° 29′ 51″46.887189°N 17.497400°E | |||
Hegyesd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegyesd község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A Tapolcai-medence és a Déli-Bakony találkozásánál, az Eger-víz mellett helyezkedik el.
Szomszéd települések: keletről Monostorapáti, délnyugatról Diszel (egy Tapolcához tartozó falu), nyugatról Zalahaláp.
Hegyesd (Hegyösd) nevét a fölötte emelkedő várral együtt 1329-ben említette oklevél Castellanus (regis) de Hygusd néven.
1337-ben az Ákos nemzetségből származó Mikcs bán utódainak, a Peleskeieknek a birtokai közé tartozott. 1389-ben Peleskei László Sára nevű leányának ítélték, 1398-ban azonban már új birtokosa volt: (felső) Lendvai Herczeg (Szécsi) Péter birtokaként említették, a vár és Páka helység Szécsényi Frank feleségéé és felső Lindvai Herczeg (Szécsi) Péteré. 1426-ban e Péter leánya Anna kapta királyi adományul Páka várossal és tartozékaival együtt. Anna előbb Szécsényi Kónya László, majd 1424-től Perényi Péter országbíró özvegye volt.
1910-ben 380 magyar lakosa volt, amelyből 373 római katolikus, 4 izraelita volt.
A 20. század elején Zala vármegye Tapolczai járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 162 | 158 | 146 | 159 | 159 | 155 | 156 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 1,3% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,2%, református 5,1% felekezeten kívüli 9% (6,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 2,5% református, 1,3% izraelita, 14,5% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[14]