Heinrich Lang (teológus)

Ez a szócikk a teológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Heinrich Lang (egyértelműsítő lap).
Heinrich Lang
Született1826. november 14.[1]
Frommern
Elhunyt1876. január 13. (49 évesen)[1]
Zürich
Állampolgársága
GyermekeiHenry Roseman Lang
Foglalkozása
IskoláiTübingeni Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Lang témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Heinrich Lang (Frommern, ma: Balingen, Württemberg, 1826. november 14. – Zürich, 1876. január 13.) német protestáns teológus.

Élete

[szerkesztés]

Teólogiai tanulmányait 1844 után Tübingenben végezte Baur befolyása alatt. 1848 után a Sankt Galleni kanton egyik falujába választották lelkésznek, 1863 után a Zürichi-tó partján, Meilenben lelkészkedett. 1871-ben a zürichi Szent Péter egyházhoz hívták meg lelkésznek, s itt működött egészen haláláig.

Ő szerkesztette 1859-től a Zeitstimmen für die reformierte Schweiz című folyóiratot, melynek helyébe 1872 után az általa és Langhaus által Bernben kiadott Reform lépett, mely folyóirataival és egyéb műveivel széles körben nagy hatást gyakorolt; többek között Magyarországon is az 1860-as években keletkezett és virágzott Protestáns egylet az ő szellemi befolyása alatt jött létre, s ezen egyesület folyóirataiban számos cikke és értekezése magyar nyelven is megjelent.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)

Művei

[szerkesztés]
  • Versuch einer christlichen Dogmatik (2. kiad. 1865)
  • Ein Gang durch die Welt (2. kiad. 1870)
  • Religiöse Charaktere (2. kiad. 1872)
  • Stunden der Andacht (1862-65, 2 kötet)
  • Das Leben des Apostels Paulus (1866)
  • Martin Luther (1870)
  • Religiöse Reden (2. kiad. 1876, 2 kötet)

Magyarul

[szerkesztés]
  • Theológiai értekezések; többekkel; Franklin, Bp., 1875 (Protestáns theologiai könyvtár)
  • Keresztyény dogmatika; ford. Kereszturi Sándor; Magyarországi Protestánsegylet, Bp., 1876 (A Magyarországi Protestansegylet kiadványai)
  • Láng Henrik válogatott vallásos beszédei; ford. Mitrovics Gyula; s.n., Sárospatak, 1877

Források

[szerkesztés]