Hennersdorf | |||
A Szt. András-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Mödlingi járás | ||
Irányítószám | 2332 | ||
Körzethívószám | 02235 | ||
Forgalmi rendszám | MD | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1541 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 183 m | ||
Terület | 5,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 06′ 42″, k. h. 16° 21′ 42″48.111667°N 16.361667°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 42″, k. h. 16° 21′ 42″48.111667°N 16.361667°E | |||
Hennersdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hennersdorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hennersdorf osztrák község Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 1543 lakosa volt.
Hennersdorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence északnyugati részén, a Petersbach folyó mentén, Bécstől közvetlenül délre. Területének 1,7%-a erdő, 74,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: délkeletre Achau, délre Biedermannsdorf, nyugatra Vösendorf, északra Bécs 10. kerülete, keletre Leopoldsdorf.
Hennersdorfot 1114-ben említik először, egy bizonyos Weilandus de Honinesdorf tanúként szerepel a klosterneuburgi apátság egyik oklevelén. A falu a leopoldsdorfi uradalomhoz tartozott. 1529-ben és 1683-ban a Bécset ostromló törökök elpusztították a települést, 1809-ben Napóleon katonái fosztották ki.
Hennersdorf községi önkormányzata 1850-ben alakult meg. A 19. század második felében egy téglagyárat (Wienerberger Ziegelfabriks- und Baugesellschaft, ma Wienerberger AG) alapítottak, amely a munkalehetőséggel számos betelepülőt vonzott Hennersdorfba.
Az 1938-as Anschluss után a környező községek beolvasztásával létrehozták Nagy-Bécset; Hennersdorf is a főváros 24. kerületéhez került. Függetlenségét 1954-ben nyerte vissza.
A hennersdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 1543 fő élt. A lakosságszám 1991 óta stagnál. 2020-ban az ittlakók 92,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 71,1%-a római katolikusnak, 4,9% evangélikusnak, 1,5% ortodoxnak, 20% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. ugyanekkor 6 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (93,7%) mellett a szerbek alkották 1,4%-kal.
A népesség változása:
2016 | 1 521
|
2018 | 1 541
|