Hernyék

Hernyék
Hernyék címere
Hernyék címere		 Hernyék zászlaja
Hernyék zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterFitos Szilvia (független)[1]
Irányítószám8957
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség77 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség8,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 59″, k. h. 16° 38′ 29″46.649672°N 16.641498°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 59″, k. h. 16° 38′ 29″46.649672°N 16.641498°E
Hernyék (Zala vármegye)
Hernyék
Hernyék
Pozíció Zala vármegye térképén
Hernyék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernyék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hernyék község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése

[szerkesztés]

Lentitől északkeletre fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Hernyék nevét 1322-ben említette először oklevél Hernech alakban. A falu a hagyományok szerint egykor nem a mai helyén állt, melyet az itt található „pusztatemető” nevű hely is sejtet.

1324. december 26-án, említették a falu nevét ismét egy Visegrádon kelt adománylevelében, melyben I. Károly király Lendvai (Bánfi) Miklósnak adományozta Csömödérrel és Várföldével együtt.

A 14. században a falu a szentpéterföldi Őzi család birtokába került. 1472-ben Őzi Györgyé, majd annak halála után ismét a Bánffy családé, Lendvay Bánfi Miklós birtoka lett. A Bánffyaké maradt Bánffy Kristóf haláláig, egészen 1644-ig.

1524-ben három zsellér élt csak a birtokon. 1542-ben 12 portát említettek itt, 6 év múlva pedig már csak hét porta volt itt említve. Ebből egy a bíróé, 4 új, 1 idegené (jövevény), 1 majorsági (uradalmi). Ekkor 11 zsellér élt a faluban. 1644-ben Bánffy Kristóffal kihalt a család és a birtok a környék Bánffy birtokaihoz hasonlóan a gróf Nádasdy családé lett. Hernyéket a környékbeli falvakhoz hasonlóan a török ugyancsak elpusztította. Pusztulása után a földeket a környező falvak jobbágyai használták bérlet fejében. Nádasdy Ferencet, a Wesselényi-összeesküvés miatt Frangepán Kristóffal és Zrínyi Péterrel együtt kivégezték, birtokai a kincstárra szálltak.

Az elpusztult falut: a sok éve lakatlan Hernyék pusztát 1678-ban, Peszleg Mihálynak adták ki betelepítésre, majd 1866-ban megtörtént a falu határában lévő földek tagosítása is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Rabb László (független)[3]
  • 1994–1998: Rabb László (független)[4]
  • 1998–2002: Rabb László (független)[5]
  • 2002–2006: Rabb László (független)[6]
  • 2007–2010: Bundics Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Bundics Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Bundics Tibor (független)[9]
  • 2019–2024: Bundics Tibor (független)[10]
  • 2024– : Fitos Szilvia (független)[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 84 szavazásra jogosult lakos közül 76 fő adott le érvényes szavazatot, azok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két független jelölt, Rabb László addigi polgármester és egyetlen kihívója, Bundics Tibor között.[11] Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 14-én tartották meg, immár tét nélkül, mert Bundics Tibor ellenfél nélkül állt rajthoz. A választói részvétel mértéke ennek megfelelően mélyen alulmúlta az októberit, de a választás végeredményét ez nem befolyásolhatta.[7]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
101
95
90
61
78
79
77
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,2%, cigány 4,4%. A lakosok 55,5%-a római katolikusnak vallotta magát (42% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 79,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,7% németnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 3,8% református, 3,8% egyéb katolikus, 21,8% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ a b Hernyék települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 14. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  8. ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  11. ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  12. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. ↑ Hernyék Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]