Hertnek

Hertnek (Hertník)
Hertnek látképe.
Hertnek látképe.
Hertnek címere
Hertnek címere		 Hertnek zászlaja
Hertnek zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1351
PolgármesterJozef Semanek
Irányítószám086 42
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség1019 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság463 m
Terület17,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 26″, k. h. 21° 14′ 18″49.207222°N 21.238333°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 26″, k. h. 21° 14′ 18″49.207222°N 21.238333°E
Hertnek weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hertnek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hertnek (szlovákul: Hertník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 10 km-re délre fekszik.

Története

[szerkesztés]
Hertnek pecsétje 1787-ből

1351-ben említik először.

16. századi reneszánsz udvarházát gróf Forgách Simon nagy költséggel kastéllyá alakította át, 1598-ban már így említik. A kastély uradalmi központ és a család kedvelt tartózkodási helye volt. Később az anhalti herceg tulajdona lett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HERTNEK. Hernknektből származott, elegyes tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Forgács Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Bártfához 1 mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával, és jeles kertyével ékes, határja nem igen termékeny, erdeje nagy, mellyből zsindelyeket tsinálnak lakosai, réttye, legelője van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hertnek, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bártfához délre 1 mfldnyire, az eperjesi postautban, 750 kath., 5 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. Gyönyörű fenyves erdő. Zsindelykészités. F. u. gr. Forgács; s feje egy uradalomnak.”[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 800, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 981 lakosából 955 szlovák volt.

2011-ben 1042 lakosából 984 szlovák.

Néprajza

[szerkesztés]

A faluban több gabonatartó is fennmaradt fatörzsből, míg másutt ez ritkaságszámba megy.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ NM F 118860; Csilléry Klára: Gabonatartó fatörzsből

További információk

[szerkesztés]