Horhát

Horhát (Hrochoť)
Horhát címere
Horhát címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1424
PolgármesterMarián Mazúch
Irányítószám976 37
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség1452 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság622 m
Terület34,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 19′48.666667°N 19.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 19′48.666667°N 19.316667°E
Horhát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horhát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Horhát (szlovákul: Hrochoť) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Besztercebányától 18 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott, a határában emelkedő Chochulka nevű dombon vaskori település maradványait találták meg.

A település a 15. század elején keletkezett. 1424-ben „Horhagh” alakban említik először. 1479-ben királyi kiváltságokat kapott. Ebben az évben „Chrocot” néven írják, majd 1507-ben „Rochod”, 1519-ben „Hrohok”, 1521-ben „Hrochott”, 1527-ben „Rovhota” alakban szerepel az írott forrásokban. A 16. és 19. század között Zólyom várának tartozéka volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal, mezőgazdasággal, fuvarozással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HROCHOTZ. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 2/4 mértföldnyire, Ocsovának filiája, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, de határja sovány, hegyes, köves, és hideg.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrochot, tót falu, Zólyom vmegyében, erdős hegyek közt, Pojniktól délre 1 mfld: 43 kath., 781 evang. lak., kik robotot nem szolgáltak, hanem e helyett más szolgálatra, mint p. o. levélhordásra használtattak. Ezek egyszersmind híres lövészek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Nagy-Szalatna.”[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

Öt tantermes általános iskoláját az 1980-as években építették.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 983-an lakták, ebből 938 szlovák és 1 magyar anyanyelvű.

1890-ben 1051 lakosából 1009 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1177 lakosából 1123 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1273-an lakták, ebből 1189 szlovák és 17 magyar anyanyelvű.

1921-ben 1275 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 1385 lakosából 1384 csehszlovák volt.

1991-ben 1355-en lakták: 1328 szlovák és 1 magyar.

2001-ben 1374 lakosából 1358 szlovák volt.

2011-ben 1499-en lakták: 1404 szlovák és 2 magyar.

2021-ben 1452 lakosából 4 (+2) magyar, 1312 (+2) szlovák, 7 (+16) cigány, 5 egyéb és 124 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Barokk evangélikus temploma 1830-ban épült.
  • A község gazdag népi hagyományokkal, népviselettel, népzenével rendelkezik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]