Hosszúvölgy | |||
Világháborús hősi emlékmű | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nith Anita (független)[1] | ||
Irányítószám | 8777 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 173 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 42,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 30′ 53″, k. h. 16° 55′ 58″46.514700°N 16.932910°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 53″, k. h. 16° 55′ 58″46.514700°N 16.932910°E | |||
Hosszúvölgy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúvölgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hosszúvölgy (németül: Langwies) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Nagykanizsától 11 km-re északnyugatra fekszik a Principális-csatorna közelében. A község a 74-es főútról közelíthető meg, a Korpavártól nyugatra elágazó 75 131-es, vagy Fűzvölgyön keresztül a 75 132-es számú mellékúton.
A község közelében a régészek római kori leleteket találtak. A 2–4. század között is lakott település volt. A mai falu a 18. század elején alakult ki, amikor 1722-ben báró Esch Ferenc – császári és királyi ezredes – Koblenzből hívott német telepeseket. 12 német család vándorolt Zala vármegyébe.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 167 | 167 | 158 | 162 | 170 | 176 | 173 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 76,88%, német 22,58%. A lakosok 63,7%-a római katolikusnak, 2,34% reformátusnak, 5,85% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 14,1% németnek, 1,8% lengyelnek, 0,6% cigánynak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,8% volt római katolikus, 4,1% református, 0,6% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 1,8% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[12]
I. világháborús emlékmű található a falu központjában. A dombos vidék remek túrázási lehetőségeket kínál (a településen áthalad a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is), a faluban szálláslehetőség is van. Művelődési otthonnal, sportpályával, valamint – a ma már nem működő iskolából kialakított – imaházzal is rendelkezik a község. A falu harangját 1999-ben felújították és felszentelték.