Hottó

Hottó
Hottó címere
Hottó címere		 Hottó zászlaja
Hottó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterBogárné Pusztai Magdolna (független)[1]
Irányítószám8991
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség338 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 45′ 14″46.846456°N 16.753850°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 45′ 14″46.846456°N 16.753850°E
Hottó (Zala vármegye)
Hottó
Hottó
Pozíció Zala vármegye térképén
Hottó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hottó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hottó község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Zalaegerszegtől közúton 8 kilométerre nyugatra, a Göcseji dombság egy viszonylag magas északi pontján fekszik. Közvetlen szomszédos települések keletre Teskánd, nyugatra pedig Böde. Lakott területe közúton két irányból közelíthető meg, de mindkettőhöz a 7405-ös útról kell letérni Teskánd közigazgatási területén.

Központja Teskánd központjából, a 74 112-es úton érhető el a legegyszerűbben, de ez utóbbi község külterületének déli részén kiágazik a 7405-ös útból északnyugat felé a 74 113-as út is, amely a Hottóhoz tartozó Szentmihályfára és onnan tovább Bödére vezet, Szentmihályfa felől pedig egy önkormányzati úton ugyancsak eljuthatunk Hottó központjába.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve valószínűleg kiszáradt, víztelen, vagyis holt tóra vezethető vissza (Holtou tó).[4]

Története

[szerkesztés]

Hottó két falurészből: Hottóból és Zalaszentmihályfából áll. Hottó nevét az írásos források először 1278-ban említették Holtou néven, majd neve 1378-ban, 1439-ben szerepelt ismét az oklevelekben.

Az 1914. évi népszámláláskor 362 magyar lakosa volt, ebből 355 római katolikus, 4 izraelita volt. Hottó ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.

1949-ben Hottóhoz csatolták a megszűnő Zalaszentmihályfa lakott részét, a falun kívül álló híres középkori templom azonban Bödéhez került.

Zalaszentmihályfa határában található a vármegye egyik legpatinásabb műemléktemploma a 13. századi Árpád-kori, román stílusú Szent Mihály templom.

Zalaszentmihályfa története

[szerkesztés]

Zalaszentmihályfa helyén már az Árpád-kor is település állt. 1763-1787 között, az első katonai felmérés.és 1949 előtt önálló település volt.

A falut és templomát 1424-ben említették először az írásos források. A török időben elpusztult a falu és temploma is. 1750 körül állították helyre, és épült fel a közelében a falu is.

Egy 1933-ból való, a faluról szóló leírás a határában lévő és akkor még használható, török időkből való kápolnáját említi. 1920-ban 165, 1933-ban 185 lakosa volt. Az ekkor színmagyar, római katolikusnak írt község a zarándi körjegyzőséghez tartozott, vezetője Molnár József községi bíró volt.

Az 1919. évi népszámláláskor Zalaszentmihályfának 175 római katolikus, magyar lakosa volt és ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Málics József (független)[5]
  • 1994–1998: Málics József (független)[6]
  • 1998–2002: Simon Gyuláné (független)[7]
  • 2002–2006: Simon Gyula Elekné (független)[8]
  • 2006–2010: Simon Gyula Elekné (független)[9]
  • 2010–2014: Vincze Ferenc (független)[10]
  • 2014–2015: Vincze Ferenc (független)[11]
  • 2015–2019: Vincze Ferenc (független)[12]
  • 2019–2022: Vincze Ferenc (független)[13]
  • 2022–2024: Bogárné Pusztai Magdolna (független)[14]
  • 2024– : Bogárné Pusztai Magdolna (független)[1]

A településen 2015. június 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester lemondása miatt.[15] Lemondása ellenére Vincze Ferenc elindult az időközin, és miután nem akadt kihívója, egyedüli jelöltként meg is nyerte a voksolást.[12]

2022. június 26-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani, ezúttal is azért, mert a korábbi polgármester (2021. augusztus 31-i hatállyal, indokolás nélkül) benyújtotta lemondását.[16] [A két dátum közti aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.] Az átmeneti időszakban ügyvivőként Halász Ernő István alpolgármester irányította a falut. Az időközi választáson a polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
327
316
316
336
326
328
338
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%. A lakosok 46,9%-a római katolikusnak, 2,24% reformátusnak, 5,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (42,48% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,8% volt római katolikus, 2,8% református, 1,2% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,5% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képgaléria a Szent Mihály-templomról

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hottó települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  5. ↑ Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. ↑ Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. ↑ Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. ↑ Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. ↑ Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  12. ↑ a b c Hottó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 21. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. ↑ Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  14. ↑ Hottó települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  16. ↑ Lemondott a hottói polgármester. ZalatájKiadó.hu, 2021. szeptember 21. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  17. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  18. ↑ Hottó Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]