Ibafa | |||
katolikus templom a faluközpontban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gondos Róbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 7935 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 177 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 7,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″46.154889°N 17.916489°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″46.154889°N 17.916489°E | |||
Ibafa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ibafa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ibafa (németül: Iwafa[3]) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
A Dunántúli-dombságban, a Zselic keleti dombjai közt, Szigetvártól északkeletre, Horváthertelendtől délre, Almáskeresztúrtól északkeletre, Almamelléktől keletre fekvő zsáktelepülés.
Közúton a 67-es főútról Szentlászlónál leágazó 66 117-es úton érhető el, 9,1 kilométer után. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
A falu első okleveles említése 1425-ből származik. Eredetileg birtokosa után, mely feltehetően német személynévből alakulhatott ki, Ibafalvának nevezték. A szigetvári vár 1566-os eleste után bekövetkezett török hódoltság alatt a falu hamar elnéptelenedett. A 18. század közepén horvátok, később németek telepedtek le.
A településen 1991. január 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[5] mert a rendszerváltás utáni első, 1990 őszén megválasztott faluvezető leköszönt posztjáról. Arnold Péternét ugyanis az összeférhetetlenségi szabályok döntési helyzet elé állították: vagy a biztos állást jelentő tsz-elnöki munkáját választja, ami mellett csak társadalmi megbízatású polgármesterként tevékenykedhet, vagy főállásban vezeti a községet a következő választásig.[13] Az időközi választásra az alpolgármester és egy vállalkozó jelöltette magát, de utóbbi a választás napja előtt visszalépett, így a lakosok csak egyetlen jelöltre szavazhattak.[14]
Az önkormányzat címe: 7935, Ibafa, Kossuth utca 4., telefonszáma 73/554-033, faxszáma 73/554-034, e-mail címe: polgarmester@ibafa.hu.
A Pécsi egyházmegye (Pécsi püspökség) Szigetvári Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. A plébániatemplom védőszentje Szentháromság. Az ibafai plébániához tartozik filiaként Horváthertelend, Csebény, Korpád és Szabás.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 235 | 238 | 233 | 194 | 194 | 185 | 175 | 177 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 1,3% németnek, 0,4% örménynek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 4,8%, felekezeten kívüli 36,8% (19,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 80,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,5% cigánynak, 11,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,9% volt római katolikus, 4,9% református, 1,1% egyéb keresztény, 16,8% felekezeten kívüli (57,8% nem válaszolt).[16]
A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki 1864 és 1905 között volt a falu plébánosa, szeretett pipázni. Ez adta az ötletet barátjának, Roboz Istvánnak (kaposvári törvényszéki vizsgálóbíró, vármegyei tiszti főjegyző, újságíró, költő, a Somogy c. hetilap szerkesztője) a nyelvtörő-mondóka megírásához: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”
Ennek a mondókának a felhasználásával írta később Komjáthy Károly 1931-ben az Ipafai lakodalom című háromfelvonásos operettjét, viszont az akkori plébánosnak, Sarlós Ferencnek nem volt pipája, ezért a hívek megajándékozták egy szép fapipával 1934-ben, amelyet Gerber Béla iparművész faragott, és amelyet a templom és a falu búcsúján adtak át.[17] Ez indította el a hagyományt és a pipák gyűjtését, majd a Janus Pannonius Múzeum 1968-ban egy pipatörténeti kiállítást hozott létre Ibafán. Jelenlegi formáját az 1989-es újrarendezés során kapta.
A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint például: pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Többek között: