Ibn Kemal | |
Született | 1469. május 15.[1] Edirne |
Elhunyt | 1534. április 16. (64 évesen)[1][2][3] Isztambul |
Állampolgársága | oszmán |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Isztambul |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Şemseddin Ahmed (1468-1536), ismertebb nevén vagy álnevén Ibn Kemal vagy Kemalpaşazâde (jelentése "Kemal Pasha fia") török történész,[4] Sheikh ul-Iszlám[4] és költő.[5]
Előkelő katonai családban született Edirnében.[4] Fiatal férfiként a hadseregben szolgált, majd számos medresze-ben folytatta tanulmányait, 1515-ben pedig ő lett az Edirnei Kádi.[6] II. Bajazid szultán uralkodása idején írta a Tevarih-i Al-i Osman című művét, ami az oszmán történelem egyik legjelentősebb történeti átfogója lett. I. Szelim szultán uralkodása alatt, 1516-ban Anatólia katonai bírója lett, az oszmán hadsereget ebbéli tisztségénél fogva Egyiptomba is elkísérte. I. Szulejmán szultán kinevezte Sheikh ul-Iszlámnak, azaz az oszmán vallás legfőbb vezetőjévé. Ezt a posztot 1536-ban bekövetkezett haláláig betöltötte.
Leghíresebb műve a Tevarih-i Al-i Osman (angolul "The Chronicles of a House of Osman"), ami az Oszmán Birodalom legeredetibb és legjobban forrásolt története, ami abból az időből fennmaradt.[6] Bár történészként a legismertebb, Kemalpaşazâde néven verseket is írt. Egyiptomi tartózkodása alatt ő fordította Abu al-Mahasin Abu l-Mahászin ibn Tagríbirdi arab történész munkáit, de a joggyakorlat, a muszlim teológia és a filozófia világában is folytatott értekezleteket más jelentős történészekkel, tudósokkal. Arab nyelven írt fiológiai munkája a Daqa'iq al-Haqa'iq, míg legjelentősebb költeménye a Nigaristan (Képtár), amit perzsa nyelven írt.