Ion Barbu

Ion Barbu
SzületettDan Barbilian
1895. március 19.[1][2][3]
Câmpulung
Elhunyt1961. augusztus 11. (66 évesen)[1][2][3]
Colentina Hospital[4]
ÁlneveIon Barbu
Állampolgárságaromán
HázastársaGerda Barbilian
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyeBellu temető[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ion Barbu témájú médiaállományokat.

Ion Barbu, eredeti nevén: Dan Barbilian (Câmpulung, Románia, 1895. március 19. – Bukarest, 1961. augusztus 11.) román költő és matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. Matematikusként az eredeti nevét (Dan Barbilian) használta, költőként pedig a művésznevét (Ion Barbu). A 20. első felének egyik legjelentősebb román költője, a román irodalmi modernizmus és a román művészeti avantgárd képviselője. A Másod-játék (Joc secund) című kötete a matematikai szimbolizmus nagyszerű megteremtője. A fordíthatatlannak tartott versek fordítója Mandics György. A matematikában a Barbilian-terek viselik a nevét.

Életpályája

[szerkesztés]

A matematikus

[szerkesztés]

Matematikai tehetsége korán megnyilvánult, a középiskolában figyelemre méltó cikkeket közölt a Gazeta matematică című diáklapban. Ugyanakkor a költészet iránti szenvedélyét is megmutatja. 1914 és 1921 között a bukaresti egyetem természettudományi karán tanult matematikát. Tanulmányait az első világháború idején a katonai szolgálat miatt megszakította. Olyan híres professzorok tanították mint Gheorghe Țițeica, Dimitrie Pompeiu, David Emmanuel, Traian Lalescu és Anton Davidoglu. Tanulmányait Göttingenben, Tübingenben és Berlinben folytatta. 1929-ben doktorált. 1942-ben kinevezték az algebra professzorává a bukaresti egyetemen.

1933 után Barbilian főleg a geometria felé fordult, Felix Klein erlangeni programjának képviselőjeként. De az algebra modern elméletei is érdekelték. 1936-ban a Román Tudományos Akadémia tagja lett. 1938-tól tagja volt a német Deutsche Mathematische Vereinigung matematikai társaságnak.

A költő

[szerkesztés]

1919-től kezdett közölni a Sburătorul című irodalmi lapban Ion Barbu néven. Már diákkorában megismerkedett Tudor Vianu irodalomkritikussal, akivel mély barátságot kötött, és aki kezdetektől írásra buzdította.

Dan Barbilian azt tartotta, hogy a költészet és a geometria kiegészítik egymást az életében: ahol a geometria megmerevedik, ott a költészet horizontot ad számára a tudás és a képzelet számára. Tudor Vianu monográfiát szentel neki, amelyet a mai napig az egyik legteljesebbnek tartanak. Legismertebb versei Csigagyűjtés (După melci) címen 1921-ben jelentek meg a Viața Românească folyóiratban.

Versei magyar nyelven

[szerkesztés]
  • Ion Barbu legszebb versei. Ford. Jánky Béla et al. Bukarest: Albatrosz. 1971.  
  • Másod-játék: Versek. Ford. Kányádi Sándor, Mandics György et al. Budapest: Európa. 1985. ISBN 963 07 3622 5  

Politikai nézetei

[szerkesztés]

Barbu apolitikus volt, egyetlen figyelemre méltó kivétellel: 1940-ben a Vasgárda szimpatizánsa lett (valószínűleg opportunizmusból, abban a reményben, hogy hatalomra jutásuk után egyetemi tanár lesz), antiszemita verseket dedikált Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezérnek. Szintén 1940-ben írt egy Hitlert dicsérő verset is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ http://bibliotecadeva.eu:82/periodice/romlit/1971/07/romania_literara_1971_07_27.pdf
  5. ↑ http://www.monumenteromania.ro/index.php/monumente/detalii/ro/Mormantul%20lui%20Ion%20Barbu%20Dan%20Barbilian/2457/2447

Források

[szerkesztés]
  • Ion Barbu
  • Tudor Vianu, Introducere în opera lui Ion Barbu, București, Editura Minerva, 1970

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ion Barbu című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]