Ion Barbu | |
Született | Dan Barbilian 1895. március 19.[1][2][3] Câmpulung |
Elhunyt | 1961. augusztus 11. (66 évesen)[1][2][3] Colentina Hospital[4] |
Álneve | Ion Barbu |
Állampolgársága | román |
Házastársa | Gerda Barbilian |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Sírhelye | Bellu temető[5] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ion Barbu témájú médiaállományokat. | |
Ion Barbu, eredeti nevén: Dan Barbilian (Câmpulung, Románia, 1895. március 19. – Bukarest, 1961. augusztus 11.) román költő és matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. Matematikusként az eredeti nevét (Dan Barbilian) használta, költőként pedig a művésznevét (Ion Barbu). A 20. első felének egyik legjelentősebb román költője, a román irodalmi modernizmus és a román művészeti avantgárd képviselője. A Másod-játék (Joc secund) című kötete a matematikai szimbolizmus nagyszerű megteremtője. A fordíthatatlannak tartott versek fordítója Mandics György. A matematikában a Barbilian-terek viselik a nevét.
Matematikai tehetsége korán megnyilvánult, a középiskolában figyelemre méltó cikkeket közölt a Gazeta matematică című diáklapban. Ugyanakkor a költészet iránti szenvedélyét is megmutatja. 1914 és 1921 között a bukaresti egyetem természettudományi karán tanult matematikát. Tanulmányait az első világháború idején a katonai szolgálat miatt megszakította. Olyan híres professzorok tanították mint Gheorghe Țițeica, Dimitrie Pompeiu, David Emmanuel, Traian Lalescu és Anton Davidoglu. Tanulmányait Göttingenben, Tübingenben és Berlinben folytatta. 1929-ben doktorált. 1942-ben kinevezték az algebra professzorává a bukaresti egyetemen.
1933 után Barbilian főleg a geometria felé fordult, Felix Klein erlangeni programjának képviselőjeként. De az algebra modern elméletei is érdekelték. 1936-ban a Román Tudományos Akadémia tagja lett. 1938-tól tagja volt a német Deutsche Mathematische Vereinigung matematikai társaságnak.
1919-től kezdett közölni a Sburătorul című irodalmi lapban Ion Barbu néven. Már diákkorában megismerkedett Tudor Vianu irodalomkritikussal, akivel mély barátságot kötött, és aki kezdetektől írásra buzdította.
Dan Barbilian azt tartotta, hogy a költészet és a geometria kiegészítik egymást az életében: ahol a geometria megmerevedik, ott a költészet horizontot ad számára a tudás és a képzelet számára. Tudor Vianu monográfiát szentel neki, amelyet a mai napig az egyik legteljesebbnek tartanak. Legismertebb versei Csigagyűjtés (După melci) címen 1921-ben jelentek meg a Viața Românească folyóiratban.
Barbu apolitikus volt, egyetlen figyelemre méltó kivétellel: 1940-ben a Vasgárda szimpatizánsa lett (valószínűleg opportunizmusból, abban a reményben, hogy hatalomra jutásuk után egyetemi tanár lesz), antiszemita verseket dedikált Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezérnek. Szintén 1940-ben írt egy Hitlert dicsérő verset is.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ion Barbu című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.