Ipriflavon

Ipriflavon
IUPAC-név
7-izopropoxi-3-fenil-4H-kromén-4-on
Más nevek 3-fenil-7-propán-2-iloxikromén-4-on
Kémiai azonosítók
CAS-szám 35212-22-7
PubChem 3747
KEGG D01338
ATC kód M05BX01
UNII 80BJ7WN25Z
ChEMBL 165790
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C18H16O3
Moláris tömeg 280,318 g/mol
Terápiás előírások
Alkalmazás orális

Az ipriflavon (INN: ipriflavone) csontképződést fokozó és csontfelszívódást gátló gyógyszer. In vitro adatok szerint megakadályozza a csontvesztést a GnRH-analógot(en) használó premenopauzás, menopauzás, továbbá mind normál, mind csökkent csontállományú posztmenopauzás nőkben.[1] Fokozza az ösztrogének által stimulált kalcitonin-képződést.

A rendelkezésre álló klinikai adatok azt sejtetik, hogy az ipriflavon in vivo is sikerrel alkalmazható, azonban az ezt igazoló korszerű klinikofarmakológiai vizsgálatok egyelőre még váratnak magukra.[2]

A sportolók és a testépítők oxigénfelhasználást javító, kalciumot visszatartó, roboráló hatása miatt alkalmazzák, gyakran a klinikai vizsgálatokban szereplő 600 mg-ot többszörösen meghaladó (1200–2000 mg/napi) adagban, mely a mellékhatásokat is felerősíti.[3]

Az ipriflavonnak, mint az izoflavonoidoknak általában, ösztrogén hatása is van, a kutatások szerint azonban ez független a csontra gyakorolt hatástól.

Mellékhatások

[szerkesztés]

Agranulocitózis,[4] limfocitopéniát,[5] gyomor-bél rendszeri zavarokat, a kumarinok[6] hatásának növelését, a teofillin metabolizmusának gátlását, a májenzimértékek növekedését, valamint csökkent vörösvérsejtszámot idézhet elő.

Története

[szerkesztés]

Feuer László és társai a Chinoin Gyógyszergyárban fejlesztették ki a BME Szerves Kémia tanszékével együttműködve[7] 1969-ben a szójában található daidzeinből(en). Hét évnyi állatkíséret után 1981-ben kezdték el klinikai próbákat. Egy két éven keresztül tartó vizsgálat során kimutatták, hogy hat hónapos ipriflavon, és 1g-os kalciumkezelés után a csontsűrűség 1,4%-kal emelkedett.[8]

Az 1980-as években a Chinoin világbanki hitelből Európában is kimagasló szintű ipriflavon-üzemet létesített.[9] A készítmény neve: Osteochin. Ez volt az első szájon át is adható csontritkulás elleni szer.[10]

Jelenleg recept nélküli étrendkiegészítőként kapható, mint amerikai fejlesztés.

Készítmények

[szerkesztés]

A nemzetközi gyógyszerforgalomban[11] önállóan:

  • Iprical
  • Ipriosten
  • Iprosten
  • Osten
  • Osteochin
  • Osteofix
  • Osteoplus
  • Osteoquine
  • Rebone
  • Yambolap

Kombinációban:

  • Calflavone
  • Ipridol
  • Osteopro
  • Refirm

Magyarországon már[12] nincs gyógyszertári forgalomban.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dr. Margitai Györgyi: A fitoösztrogének Archiválva 2012. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (HIPPOCRATES II. évf. 1. szám, 58. oldal)
  2. A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság vezetősége: Ajánlás az involúciós osteoporosisok gyógyszeres kezelésére Archiválva 2010. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (LEGE ARTIS MEDICINAE, 10. évfolyam 2. szám, 2000. február)
  3. Lásd pl. Ipriflavon Archiválva 2012. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (ShopBuilder), mely szerint „250 - 1,250 mg-os napi mennyiség szétosztott adagokban éhgyomorra (a kutatások során 200 mg ipriflavont használtak naponta 3-szor, de 300 mg napi 3 alkalommal még jobb eredményeket hozhat).” Az ilyen információt fenntartással kell fogadni.
  4. A granulociták (a fehérvérsejtek egyik típusa) csökkenése a vérben, mely nyálkahártya-fekélyekkel jár.
  5. A fehérvérsejtek másik nagy csoportja, a limfociták csökkenése a vérben.
  6. A kumarin származékai, véralvadásgátló gyógyszerek. Lásd pl. warfarin.
  7. A Szerves Kémia tanszék története. [2010. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
  8. Dr. Boros Szilvia: Klimax-diéta Archiválva 2015. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (Paramedica)
  9. Képbe kerül a Sanofi (1970-1990) (Weborvos.hu. A böngészőben a Java-scriptet érdemes kikapcsolni a felugró reklámok ellen.)
  10. Zárójelentés az OTKA NI-61336 számú pályázatról
  11. Ipriflavone (Drugs-About.com)
  12. A 90-es években még igen. Lásd pl. Kőrössy Péter: Az osteoporosis gyógyszeres kezelésének finanszírozása[halott link] (LAM, 3. évfolyam 3. szám, 2000. november)
  13. Ipriflavin[halott link] (OGYI)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]