Magyarország irányítószámainak rendszerét 1973-ban vezetették be. Négy számjegyből állnak. Az első számjegy a postai régiót jelöli: az 1-es Budapestet, a 2-es Budapest környékét jelöli, a továbbiak pedig az óramutató járásával megegyező sorrendben körbejárják az országot (3-as: Észak-Magyarország, 4-es: a Tiszántúl északi része, 5-ös: az Alföld középső része, 6-os: Dél-Alföld, 7-es: Dél-Dunántúl, 8-as: a Balaton környéke, 9-es: Észak-Dunántúl); a második számjegy általában Budapesttől távolodva növekszik (pl. 3000 Hatvan, 3100 Salgótarján, 3200 Gyöngyös, 3300 Eger, 3400 Mezőkövesd, 3500 Miskolc).
1. számjegy | Központ (kerek ezres irányítószámú település) |
Terület |
---|---|---|
1xxx | Budapest | Budapest |
2xxx | Szentendre | Budapest környéke |
3xxx | Hatvan | Észak-Magyarország |
4xxx | Debrecen | a Tiszántúl északi része |
5xxx | Szolnok | az Alföld középső része |
6xxx | Kecskemét | Dél-Alföld |
7xxx | Sárbogárd | Dél-Dunántúl |
8xxx | Székesfehérvár | Közép-Dunántúl |
9xxx | Győr | Észak-Dunántúl |
A fenti városok közül nem mindegyik megyeszékhely: Hatvan, Sárbogárd és Szentendre városok, de nem megyeszékhelyek, azonban mindannyian nagy csomópontok, közülük Sárbogárd lakónépessége a legkisebb, de Szentendre és Hatvan is 30 ezernél kisebb népességű város. Itt is a Budapesthez való közelség volt a mérvadó: az akkor (1973 előtt) Budapesthez legközelebb eső, viszonylag központi jellegű település kapta az ezerrel osztható irányítószámot.
A teljes irányítószám meghatározza a postai kézbesítési körzetet, ahol a cím található. Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged több körzetre oszlanak, Budapesten a második és harmadik számjegy a közigazgatási kerületet jelöli. A kisebb településeknek általában saját irányítószámuk van, de esetenként előfordul, hogy önálló postahivatal nélküli települések közös irányítószámon osztoznak.
Budapesten az irányítószámok 1abx formátumúak, ahol ab az adott kerület számát jelöli (01-től 23-ig), x pedig a postahivatal száma. Egy különleges rendszer létezik a postafiókokra, amely nem követi a kerületi rendszert: az 1000-es irányítószám az Országos Logisztikai Központot jelöli, amely viszont éppen Budapesten kívül esik, Budaörsön található, a 2000-es zónában (a város irányítószáma 2040). A Margitsziget irányítószáma sem követi a kerületi rendszert 2013 óta, amióta a sziget a főváros közvetlen irányítása alá tartozik (irányítószáma 1007), előtte a XIII. kerület része volt (irányítószáma 1138 volt). A nagy levélforgalmú intézményeknél gyakori (volt) az egyedi irányítószám (pl. Magyar Államkincstár 1909, Nyugdíjfolyósító 1820, Országos Széchényi Könyvtár 1827, Magyar Televízió 1810). A legmagasabb magyar irányítószám a 9985, ami Felsőszölnök Vas vármegyei településé.
A rendszer az ország nagy részén a következőképpen van megszerkesztve: