Ivándárda | |||
Kossuth utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lőrincz Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 7781 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 185 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 18° 35′ 24″45.837540°N 18.589920°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 18° 35′ 24″45.837540°N 18.589920°E | |||
Ivándárda weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivándárda témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ivándárda (németül: Iwandarde[3]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Mohácstól délre, Villánytól délkeletre helyezkedik el, közvetlenül a déli országhatár mellett.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Lippó, északkelet felől Sárok, nyugat felől pedig Kislippó. Kelet és dél felől a községhatár egybeesik az államhatárral, ott a község valószínűleg a horvátországi Főherceglak (Kneževo) és Baranyavár (Branjin Vrh) településekkel határos.
A község határát érinti a Mohács és Villány térségét összekötő 5702-es út is, de központja csak egy öt számjegyű alsóbbrendű úton, az 57 118-as számú mellékúton érhető el, mely az előbbi útból kiágazva Sárokik vezet.
Az első írásos irat 1296-ban említi, Jovan néven. 1526 után németek és szerbek népesítették be. 1840 körül már a németek voltak többségben. Neve az 1800-as években változott Iván-Dárdára, a mai változatára, melyen csak 1900 óta említik.
1823-ban Eszterházy Nepomuk János gróf Tolna vármegyéből az oda betelepült hesseni és württenbergi evangélikus német munkásokat kért, akiket Magyarbólyba, Kácsfaluba, Ivándárdára és Bolmányba telepített le.[4]
1910-ben 1377 lakosa volt. Ebből 271 fő magyar, 829 fő német, 236 szerb, 3 horvát, 3 tót és 33 egyéb (leginkább sokác) nemzetiségű volt. A lakosok közül 853 fő tudott magyarul.[5]
A 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A trianoni békeszerződés elvágta a falutól a főherceglaki uradalmi központot.
2021-ben a falu határában az M6-os autópálya építésénél Magyarország legnagyobb kelta települését találták meg a régészek. A település i.e. 900 körül létezett.[6]
1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019-'24 | 2024- |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Moór János | Toronicza János | Deák József | Lőrincz Tamás | |||||
– | – | – | – | |||||
A helyi önkormányzat adatai szerint:
Év | Lakosok száma |
1900 | 1375 fő Az első világháború után szerbek vándoroltak el a faluból |
1930 | 605 fő |
2000 | 292 fő |
2001 | 255 fő |
2002 | 282 fő |
2006 | 250 fő |
Lakosok száma | 238 | 228 | 223 | 222 | 200 | 190 | 195 | 185 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 13,5% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,6%, református 12,2%, evangélikus 3%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 26,1% (15,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 66,8%-a vallotta magát magyarnak, 13,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt római katolikus, 3,2% református, 2,6% evangélikus,0,5% izraelita, 0,5% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (59,5% nem válaszolt).[16]