Ivándárda

Ivándárda
Kossuth utca
Kossuth utca
Ivándárda címere
Ivándárda címere		 Ivándárda zászlaja
Ivándárda zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállásközség
PolgármesterLőrincz Tamás (független)[1]
Irányítószám7781
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség185 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 18° 35′ 24″45.837540°N 18.589920°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 18° 35′ 24″45.837540°N 18.589920°E
Ivándárda (Baranya vármegye)
Ivándárda
Ivándárda
Pozíció Baranya vármegye térképén
Ivándárda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivándárda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivándárda (németül: Iwandarde[3]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Mohácstól délre, Villánytól délkeletre helyezkedik el, közvetlenül a déli országhatár mellett.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Lippó, északkelet felől Sárok, nyugat felől pedig Kislippó. Kelet és dél felől a községhatár egybeesik az államhatárral, ott a község valószínűleg a horvátországi Főherceglak (Kneževo) és Baranyavár (Branjin Vrh) településekkel határos.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község határát érinti a Mohács és Villány térségét összekötő 5702-es út is, de központja csak egy öt számjegyű alsóbbrendű úton, az 57 118-as számú mellékúton érhető el, mely az előbbi útból kiágazva Sárokik vezet.

Története

[szerkesztés]

Az első írásos irat 1296-ban említi, Jovan néven. 1526 után németek és szerbek népesítették be. 1840 körül már a németek voltak többségben. Neve az 1800-as években változott Iván-Dárdára, a mai változatára, melyen csak 1900 óta említik.

1823-ban Eszterházy Nepomuk János gróf Tolna vármegyéből az oda betelepült hesseni és württenbergi evangélikus német munkásokat kért, akiket Magyarbólyba, Kácsfaluba, Ivándárdára és Bolmányba telepített le.[4]

1910-ben 1377 lakosa volt. Ebből 271 fő magyar, 829 fő német, 236 szerb, 3 horvát, 3 tót és 33 egyéb (leginkább sokác) nemzetiségű volt. A lakosok közül 853 fő tudott magyarul.[5]

A 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A trianoni békeszerződés elvágta a falutól a főherceglaki uradalmi központot.

2021-ben a falu határában az M6-os autópálya építésénél Magyarország legnagyobb kelta települését találták meg a régészek. A település i.e. 900 körül létezett.[6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Bővebben: Polgármester-választások Ivándárdán
1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-'24 2024-
Moór János Toronicza János Deák József Lőrincz Tamás
– – – –
  • 1990–1994: Ifj. Moór János (független)[7]
  • 1994–1998: Moór János (független)[8]
  • 1998–2002: Toronicza János Sándor (független)[9]
  • 2002–2006: Toronicza János (független)[10]
  • 2006–2010: Toronicza János Sándor (független)[11]
  • 2010–2014: Deák József (független)[12]
  • 2014–2019: Deák József (független)[13]
  • 2019–2024: Deák József (független)[14]
  • 2024– : Lőrincz Tamás (független)[1]

A népesség alakulása

[szerkesztés]

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Év Lakosok száma
1900 1375 fő Az első világháború után szerbek vándoroltak el a faluból
1930 605 fő
2000 292 fő
2001 255 fő
2002 282 fő
2006 250 fő
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
238
228
223
222
200
190
195
185
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 13,5% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,6%, református 12,2%, evangélikus 3%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 26,1% (15,2% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 66,8%-a vallotta magát magyarnak, 13,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt római katolikus, 3,2% református, 2,6% evangélikus,0,5% izraelita, 0,5% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (59,5% nem válaszolt).[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. ↑ Vértesi, 24. oldal
  5. ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  6. ↑ Kelta település
  7. ↑ Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  9. ↑ Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  10. ↑ Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  11. ↑ Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  12. ↑ Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  14. ↑ Ivándárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  15. ↑ Ivándárda Helységnévtár
  16. ↑ Ivándárda Helységnévtár
könyvtár és önkormányzat épülete

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]