Jána (buddhizmus)

A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

A jána (szanszkrit és páli: „jármű”) a spirituális gyakorlás egy módja vagy módszere a buddhizmusban, illetve a különböző buddhista iskolák elnevezése a gyakorlat fajtája szerint. A buddhizmusban és a hinduizmusban a jána és a márga (ösvény) a spirituális gyakorlás, mint utazás metaforája. Mindkét vallás ősi szövegei különböző jánák gyakorlatait vitatják meg. A buddhizmusban a jána a spirituális ösvény metaforáját megtoldják a választható módszer kiválasztásának lehetőségével. A spirituális utazás eredete védikus eredetű. Találni rá utalást már a Rigvédában is, amely i. e. 1500 környékén keletkezett. Az ebben lévő tizedik mandala többször is említi a dévajána kifejezést (fordítása hozzávetőlegesen: az istenek ösvénye), illetve a pitrjána, atyák ösvénye kifejezést. A páli kánonban a jána a tíz ajánlott felajánlás (dána) egyike, amelyet egy világi személy tehet egy szerzetes vagy egy remete felé (lásd például: DN 7.33/PTS: A iv 59 and DN 10.177/PTS: A v 269).

Jánák

[szerkesztés]

A két jána

[szerkesztés]

Hagyományosan a két jármű a mahájána buddhizmusban a srávakajána és a pratjékabuddhajána. Ezek segítségével a háromféle buddhaság állapota közül kettő érhető el. A mahájána buddhisták a harmadik fajta típusra tesznek fogadalmat, amely a bodhiszattva fogadalom. Egyes mahájána szövegek a két jána összességét nevezik hínajánának. Egyes szövegekben a „két jármű” a mahájána és a hínajána.

A három jána

[szerkesztés]

A háromfajta buddha alapján három járművet is meg szoktak különböztetni:

  • Srávakajána: az arhat járműve, aki a megvilágosodást egy szamjakszambuddha tanításán keresztül éri el.
  • Pratjékabuddhajána: a pratjékabuddha eléri a megvilágosodást, nem tanít azonban másokat. A pratjékabuddha nem függ semmilyen tanítótól és egy tanító buddha nélkül is képes elérni a teljes megvilágosodást.
  • Bodhiszattvajána: a bodhiszattva a megvilágosodás előtt és után is minél több érző lény megvilágosodását kívánja elősegíteni. Az a bodhiszattva, aki elérte ez a célt, a szamjakszambuddha. A szamjakszambuddha képes felállítani a tanításokat és tanítványokat segíteni hozzá a megszabaduláshoz.

Egy másik fajta osztályozás jött létre a vadzsrajána megjelenésével, amely saját módszerét tekinti a legmagasabb rendűnek.[1]

A négy jána

[szerkesztés]

A mahájána buddhisták olykor négy jánát különböztetnek meg:

Az öt jána

[szerkesztés]

Ez a kelet-ázsiai buddhizmusban található mahájána lista:

A hat jána

[szerkesztés]

Az öt jána kiegészítve a vadzsrajánával. Ez a japán singon buddhizmus sajátossága. Ez Kúkai találta ki azért, hogy megkülönböztesse a 9. században Kínából hozott vadzsrajána tanításokat.

A kilenc jána

[szerkesztés]

A tibeti buddhizmus nyingma iskolájában kilenc jána van, amely az első három jána kiegészítve hat tantra osztállyal.

A nyingma iskola feje, a dudzsom rinpocse kihangsúlyozza, hogy a nyolc alsóbb jármű intellektuális termék, tehát csak kitalált:[2]

A tizenkét jána

[szerkesztés]

A mahájána és a vadzsrajána forrásokban található felsorolás:

  1. Srávakajána
  2. Pratjékabuddhajána
  3. Bódhiszattvajána
  4. Krijajóga
  5. Csarjajóga (vagy Upajóga)
  6. Jógatantra
  7. Mahájóga
  8. Anujóga
  9. Atijóga
  10. Szemde
  11. Longde
  12. Mengagde

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The Tantric Path of Indestructible Wakefulness. Shambhala Publications, 27. o.. ISBN 9781590308042 
  2. ↑ Dudjom Rinpoche. Wisdom Nectar. Snow Lion 2005.

További információk

[szerkesztés]