Josip Osti | |
Élete | |
Született | 1945. március 19. Szarajevó, Jugoszlávia |
Elhunyt | 2021. június 26. (76 évesen) Tomaj, Szlovénia |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
Kitüntetései |
|
Josip Osti (Szarajevó, 1945. március 19. – Tomaj, 2021. június 26.[1]) szlovén-bosnyák költő, író, esszéista, kritikus és műfordító.
Szarajevóban született, itt szerezte később bölcsész diplomáját. Szerkesztője volt a Naši dani folyóiratnak és a Veselin Masleša kiadónak valamint titkára a bosnyák írószövetségnek.
1990-től él Szlovéniában, az elmúlt években Tomaj na Krasu-ban. 1991 és 1992 között a Radio Slovenija[1] irodalmi szerkesztőségének, majd két éven át a Dnevnik [2] című újság kulturális rovatának állandó külsős tagja. 1994-ben a Nemzetközi PEN [3] égisze alatt, másik három irodalmár társával együtt (Boris A. Novak, Niko Grafenauer, Drago Jančar) az ostromlott Szarajevóba utazott, hogy segélyt vigyen a városban élő íróknak és az onnan kimenekülőknek. A kilencvenes évek végétől a Sodobnost [4] szerkesztője. A 2000-es évektől mind gyakrabban ad ki többnyelvű írásokat.
Huszonöt verseskötetet publikált, ebből az utolsó nyolcat szlovénul.