Juraj Fándly
| Juraj Fándly | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1754. március 22. Ottóvölgy - A szlovák oldal Csesztét adja meg születési helyének. |
| Nemzetiség | szlovák |
| Elhunyt | 1811. március 7. (56 évesen) Ottóvölgy |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juraj Fándly témájú médiaállományokat. | |
Juraj Fándly, magyarosan: Fándly György vagy Fandl György (Ottóvölgy, 1754. március 22. – Ottóvölgy, 1811. március 7.) szlovák katolikus pap.
Élete
[szerkesztés]1773-ban az esztergomi érsekmegye papnövendékei közé lépett; a teológiát 1773-tól 1776-ig a budai gimnáziumban végezte. 1777-ben áldozópappá szenteltetett, azután Szegeden és 1780. június 26-ától Lakácson káplánkodott. 1780. szeptember 26.-án Nahácson lett plébános; 1807-ben hivataláról lemondott; azután szegénységben élt szülőhelyén atyja házában haláláig.
Munkái
[szerkesztés]- Dúverná zmluva medzi mňichom a djalelom o proních a počátkach, o starodávnich a včulejšich premenach reholnickych… Pozsony, 1789 (Őszinte párbeszéd egy szerzetes és az ördög között, a régi s jelenlegi szerzetesi változásról, melyet irt négy részben az ifjabb pozsonyi papok részére. Ezen munka ellen élesen irt Kubovics Antal expaulinus, Halleban 1789-ben: Anti-Fándly c. szlovák nyelvű munkájában.)
- Pilní domajši a polni hospodar. Nagyszombat, 1792 (Szorgalmas házi és mezei gazda 4 kötetben)
- Compendiata historia gentis Slavae Georgii Papánek, de regno regibusque slavorum. Quam compendiavit… Adnexis disputabilibus historicis quaestionibus, additisque notis, similes materias indicantibus, in vetustissimo Magnae Moraviae situ, Georgii Szklenar. Nagyszombat, 1793 (A 280–286. lapokon: De postrema in Europa natione Zingarica)
- Zelinkár. Nagyszombat, 1793 (Gyógyfüvészkönyv)
- Prihodné a svátečné kážné. Nagyszombat, 1796 (Alkalmi s ünnepi szent beszédek, két kötet)
- O uhoroch ai učelách. Nagyszombat, 1802 (Ugarokról és méhekről)
- Slovenski včelár. Nagyszombat, 1802 (Tót méhész)
- O nemocách ai o viléčeňú nezdravej rožnéj lichvi. Nagyszombat, 1829 (A szarvasmarha betegségeiről és gyógyítása módjáról, második kiadás)
Írt még két szlovák nyelvű munkát: Rövid előadása az isteni tiz parancsolatnak… A gyónás és áldozásról való katekizmus.
Anton Bernoláknak, a szlovák irodalmi nyelv megalapítójának szorgalmas munkatársa volt, kivel 1793-ban az első tudományos szlovák társaságot (Učené slovenské tovarišztvo literata slavica sociates) szervezte, melynek célja volt: szlovák könyvek kiadása és terjesztése; főszékhelye: Nagyszombat, fiókosztályai: Nyitra, Rovne, Besztercebánya, Eger és Rozsnyó.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
