Járdánháza | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Ózdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3664 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1651 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 164,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,24 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Járdánháza weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Járdánháza témájú médiaállományokat. | |||
Járdánháza (helyi kollokviális nevén Járdaháza) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Miskolctól közúton kb. 65 km-re nyugatra, Ózdtól 6 km-re délre található, a Hangony-patakba torkolló Hódos-patak völgyében, dombsági területen.
Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Arló, kelet felől Csernely, dél felől pedig Borsodnádasd.
Csak közúton érhető el, a 25-ös főúton.
A cseh hospesek által elfoglalt terület eredetileg Arlóhoz tartozott. Neve Mocsolyás volt, s feltehetőleg korábban kialakult. Első írásos említése a Váradi regestrumban történik 1221-ben. 1412-től számítva nevezik Járdánházának. Ekkor kapta meg a Járdánházi család birtokként a területet. A török 1555-ben elpusztította, megszállt terület, majd puszta lett. A törökök kiűzése után benépesült, de a Thököly-felkelés idején újra puszta lett. A reformáció nem vert gyökeret, a lakosság római katolikus maradt mindvégig. 1882-ben kezdődött meg a szénbányászat. 1927-ben jött ki az utolsó csille szén, s ezzel fejeződött be a szénkitermelés. Az 1930-as évektől az Ózdi járáshoz tartozott, majd közös irányítás alatt állt Arlóval. Az 1990-es évek elejétől önálló község.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1857 | 1871 | 1852 | 1710 | 1662 | 1680 | 1651 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 17% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,8%, református 3,7%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (15% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, örménynek, 1ruszinnak és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 1,9% református, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 10,5% felekezeten kívüli (54,9% nem válaszolt).[13]
Arló 3 km-re, Borsodszentgyörgy 9 km-re. A legközelebbi város: Borsodnádasd 4 km-re.