Káptalantóti

Káptalantóti
Káptalantóti címere
Káptalantóti címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterKiss Anita (független)[1]
Irányítószám8283
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség482 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 57″, k. h. 17° 30′ 51″46.849250°N 17.514111°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 57″, k. h. 17° 30′ 51″46.849250°N 17.514111°E
Káptalantóti (Veszprém vármegye)
Káptalantóti
Káptalantóti
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Káptalantóti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Káptalantóti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Káptalantóti község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település Szent István király korától egészen az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 kilométerre helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központján két alsóbbrendű út is keresztülhalad: a Badacsonytomajtól idáig vezető 7344-es út – ezen érhető el a 71-es főút felől – és a 73 144-es számú mellékút, amely Nemesgulács felé biztosít közvetlen közúti összeköttetést. Külterületén a falutól északra elhalad a 7313-as út is – ezen közelíthető meg Tapolca és a Káli-medence települései felől –, Ábrahámhegy-Salföld térségével pedig a 7346-es út köti össze a települést.

Története

[szerkesztés]

Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra.

A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).

A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.

Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült.

A ma is álló római katolikus temploma 17651773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hajducsi Károly (Faluszövetség Káptalantóti)[3]
  • 1994–1998: Mészáros Zoltán Csaba (Évgyűrűk Egyesület)[4]
  • 1998–2002: Mészáros Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Mészáros Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Istvándi Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Csom Károlyné (független)[8]
  • 2014–2019: Csom Károlyné (független)[9]
  • 2019–2024: Csom Károlyné (független)[10]
  • 2024– : Kiss Anita (független)[1]

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
452
463
472
497
467
493
482
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,4%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (13,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 5,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,5% volt római katolikus, 1,7% református, 1,3% ortodox, 1,1% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,3% egyén katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[12]

Híres személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  11. Káptalantóti Helységnévtár
  12. Káptalantóti Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]