Káptalantóti | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Anita (független)[1] | ||
Irányítószám | 8283 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 482 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 57″, k. h. 17° 30′ 51″46.849250°N 17.514111°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 57″, k. h. 17° 30′ 51″46.849250°N 17.514111°E | |||
Káptalantóti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Káptalantóti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Káptalantóti község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település Szent István király korától egészen az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 kilométerre helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át.
Központján két alsóbbrendű út is keresztülhalad: a Badacsonytomajtól idáig vezető 7344-es út – ezen érhető el a 71-es főút felől – és a 73 144-es számú mellékút, amely Nemesgulács felé biztosít közvetlen közúti összeköttetést. Külterületén a falutól északra elhalad a 7313-as út is – ezen közelíthető meg Tapolca és a Káli-medence települései felől –, Ábrahámhegy-Salföld térségével pedig a 7346-es út köti össze a települést.
Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.
1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra.
A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).
A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.
Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült.
A ma is álló római katolikus temploma 1765–1773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 452 | 463 | 472 | 497 | 467 | 493 | 482 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,4%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (13,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 5,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,5% volt római katolikus, 1,7% református, 1,3% ortodox, 1,1% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,3% egyén katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[12]