Kacsóta | |||
Katolikus kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Borovics Emese (független)[1] | ||
Irányítószám | 7940 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 277 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 01′ 60″, k. h. 17° 57′ 00″46.033333°N 17.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 60″, k. h. 17° 57′ 00″46.033333°N 17.950000°E | |||
Kacsóta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsóta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kacsóta község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
A vármegye középső-nyugati részén helyezkedik el, Szentlőrinc nyugati szomszédságában, a várostól mintegy 3 kilométer távolságra. A további szomszédos települések: északkelet felől Csonkamindszent, délkelet felől Királyegyháza, délnyugat felől Szentdénes, nyugat felől Nagypeterd, északnyugat felől pedig Nagyváty.
Legfontosabb közúti elérési útvonala a 6-os főút, mely áthalad a központján, ezen érhető el Szentlőrinc és Szigetvár felől is; határszélét délnyugaton érinti még az 5807-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, melynek legközelebbi megállási pontja Szentdénes megállóhely, alig néhány lépésre a nyugati határszélétől.
Kacsóta már az Árpád korban is lakott hely volt. 1375-ben említik először az oklevelek Kardosfalva néven. Ekkor a mai község helyén három falu is állt: Kardosfalva, Giróttfa és Boldogasszonyfa nevét említik itt a korabeli okiratok. 1542-ben neve Kachota-ként volt említve, s Giróttfa és Boldogasszonyfa már csak mint külterületi rész volt említve. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, néhány család ekkor is lakta a települést. Lakói mindenkor főleg magyarok voltak.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 272 | 263 | 273 | 252 | 258 | 275 | 278 | 277 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,5%, református 3,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 7,3% (17,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 17,5% cigánynak, 1,5% németnek, 1,1% horvátnak, 0,4% bolgárnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,1% volt római katolikus, 4% református, 0,4% evangélikus, 0,4% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 21,1% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[12]