Kassamindszent (Valaliky) | |||
Községháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1248 | ||
Polgármester | Štefan Petrík | ||
Irányítószám | 044 13 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4475 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 485 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 185 m | ||
Terület | 8,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 38′ 33″, k. h. 21° 17′ 30″48.642500°N 21.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 33″, k. h. 21° 17′ 30″48.642500°N 21.291667°E | |||
Kassamindszent weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kassamindszent témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kassamindszent (1899-ig Koksó-Mindszent, szlovákul: Valaliky, az egyesítés előtt Všechsvätých) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Bernátfalva, Búzafalva, Csontosfalva és Kassamindszent települések 1961. évi egyesítésével jött létre.
Kassától 10 km-re, délkeletre fekszik.
A falu területén rézkori, avar kori[2] és honfoglalás kori magyar temetőrészeket is feltártak.[3]
1280-ban „terra Cocso” néven említik először. Nevét a mindenszentek tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely 1332-ben már állt. 1427-ben a „Menthsenth” néven említett falunak 5 portája volt. Különböző nemesi családok, köztük a Varga, Bölzsei és Fűzy családok birtokolták. A reformáció terjedésével Mindszent lakói is reformátusok lettek. A 16–17. században magyar többségű református település volt. A templomot csak 1695-ben kapták vissza a katolikusok. Eredeti magyar lakossága valószínűleg a török támadások következtében pusztult ki. Pótlásukra a 18. század elején szlovákokkal telepítették újra. 1746-ban már dokumentáltan szlovák többségű település volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MINTSZENT. Két falu Abaúj Várm. egyiknek földes Ura a’ Jászói Prépostság, a’ másiknak pedig Nováki, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik egyik a’ Kassai, a’ másik a Csereháti járásban, legelőjök szoross, épűletre való fájok nints, más jó tulajdonságaik középszerűek.”[4]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint [...] Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.”[5]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
1961-ben vonták össze Bernátfalva, Búzafalva és Csontosfalva településekkel.
1910-ben Kassamindszentet 274-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar és cigány kisebbséggel.
2001-ben 3701 lakosából 3510 fő szlovák és 143 cigány volt.
2011-ben 4180 lakosából 3510 fő szlovák és 141 cigány volt.
2021-ben 4475 lakosából 4064 (+24) szlovák, 17 (+5) magyar, 76 (+89) cigány, 3 (+17) ruszin, 22 (+10) egyéb és 293 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]