Katádfa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bakó Tímea (független)[1] | ||
Irányítószám | 7914 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 130 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 17° 52′ 12″45.997222°N 17.870000°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 17° 52′ 12″45.997222°N 17.870000°E | |||
Katádfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Katádfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Katádfa község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
A Botykapeterdi-árok, a Halas-árok és a Sebes-víz partján fekszik, Szigetvártól légvonalban kevesebb mint 7, közúton azonban mintegy 10 kilométerre délkeletre.
A szomszédos Bánfa község mindössze 1 kilométerre keletre, Dencsháza 3 kilométerre nyugatra, Rózsafa 4 kilométerre északra, Nagypeterd 6 kilométerre északra fekszik a településtől.
Sokáig zsáktelepülés volt, mivel közúton csak Nagypeterden és Rózsafán keresztül, a 6-os főútból kiágazó 58 104-es, majd az 58 105-ös számú mellékúton volt elérhető. 2000 óta Dencsháza irányából is megközelíthető egy keskeny betonúton.
Neve a Kata személynévből és a falva szó összetételéből ered, eredetileg Katátfalva formában szerepelt, de ez a névváltozat idővel Katádfára módosult.
A község keletkezésére a 19. századi Pesty-féle gyűjteményben a következő magyarázat szerepel: „120 éve, hogy a község keletkezett, azelőtt rengeteg erdőség volt. Népesedése mint azt az öregek bizonyítják, bizonyos Kata, Lukács, Fodor, Mátyás és Margit-féle családokból eredt.” A GT. 162/b jelzetű térképen a Bánfát határoló Katafa község neve olvasható, és megjelent egy hosszabb falucsúfoló versben is (ennek részlete: „…Görbe ódalla Kereskedő Katádfa…”).
A törökök alatt is folyamatosan lakott helység volt, lakói azóta is magyarok. Katádfához tartozott megszűnéséig Elekpuszta is. 1950-ig a kisközség a Szentlőrinci járáshoz tartozott, előbb a Dencsházai, 1907-től a Szentdienes Körjegyzőségben. 1950-től Bánfa, 1962-től Rózsafa, 1981-től a Nagypeterdi Községi Közös Tanács társközsége. 1990-től önkormányzat irányítja a Rózsafai Körjegyzőség tagjaként.
Jó adottságú mezőgazdasági terület. Jelentős volt a szarvasmarha-tenyésztése. A két világháború között fontos volt az ipari növények termesztése, mint a kender, a ricinus. 1952-ben alakult meg „Kossuth” néven az első termelőszövetkezet. 1956-ban feloszlott, de három év múlva ismét működött. 1959-ben egyesült a Katádfai-, a Rózsafai- és a Bánfai Tsz „Kossuth” néven. 1960-ban a Ranódfai Új Élet Tsz-hez társult, 1964-ben a Dencsházai-, 1977-től a Nagypeterdi Egyetértés MGTSZ tagszövetkezete. 1990-től a községre jellemző a háztáji, családi gazdálkodás. Jellemző a növénytermesztés, állattartás (szarvasmarha, juh, ló).
Katádfán 1849 előtt épült 3 ház, 1850–1899 között 42 ház, 1900-1919 között 18 ház, 1920-1944 között 8 ház, 1945–1974 között 5 ház. Katádfán 1926-ban vásároltak először rádiót, 1962-ben televíziót. A villanyt 1928-ban vezették be a faluba. Rózsafa irányából vezető bekötőutat 1942-ben építették. A közút felújítása (útburkolat és útszélesítés) 1965-ben történt. Az autóbuszforgalom 1958-ban indult meg a falu és Szigetvár között. A vasútállomás 6 km távolságra, Nagypeterden van. A vezetékes ivóvízhálózat 1993-ban épült ki teljeskörűen. Katádfának saját víznyerő kútja van, amely ellátja a szomszédos Bánfa települést is a közös vezetékes rendszeren. A falugondnoki szolgálat 1999-ben indult Rózsafával közösen. A Dencsházára vezető szilárd burkolatú összekötő utat 2000-ben adták át. Művelődési háza 1966-ban épült.
A településen a 2010–2014 közti önkormányzati ciklusban két időközi polgármester-választást is tartottak, előbb 2011. augusztus 28-án,[9] majd 2012. október 7-én,[10] mindkét esetben az addigi faluvezető lemondása miatt.[14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 157 | 151 | 147 | 136 | 128 | 132 | 139 | 130 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 19,8% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 13%, felekezeten kívüli 21,6% (19,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 75%-a vallotta magát magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (25% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt római katolikus, 3,8% református, 2,3% görög katolikus, 18,2% felekezeten kívüli (47,7% nem válaszolt).[16]
A katádfai templomról Illyés Géza kézirata alapján ezek olvashatók: „Az 1768. évben hirtelen tűzvész támadt, mely elpusztította a templomot. Minden irat, minden feljegyzés odaveszett. De már két év múlva felépítik a Katádfalviak a fatemplomukat. Már 1840-ben nagyon omladozó volt a régi templom. Végre hosszas előkészületek után 1853-ban építették meg a mai templomot, ennek tornyába két harangot helyeztek el… Különben a nép még mindig iparkodó, szorgalmas, sőt szerző. Az egyházi épületek építési költségeinek törlesztésére közmunkát vállal még akkor is, amikor ettől másutt már húzódoznak a hívek…”