Ez a szócikk erdélyi Kenyérmezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Esztergom-Kertváros.
Kenyérmező (románulCâmpul Pâinii)Dél-Erdély területén, Királyföldön elhelyezkedő nagy kiterjedésű mező, amely Szászsebes és Szászváros között van. A mező egy sík, viszonylag termékeny terület, a Kárpátok havasai (Kudzsiri-havasok) és a Maros folyó között terül el. Nevét a Kudzsiri-patak régi Kenyér nevéről kaphatta.
A vidéken régen szászok is éltek, ma már leginkább románok lakják. Legjelentősebb helysége Kudzsir város. A magyar történelem egyik nevezetes emléke kapcsolódik Kenyérmezőhöz. 1479-ben Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajdaAlkenyér mellett győzték le a Havasalföldről betört török sereget. A csata emlékére a vajda egy kápolnát emelt a közelben. A Bencenc melletti dómban állítólag a csatában elesett magyar vitézek nyugszanak. 1890-ben a Hunyad vármegyei történelmi és régészeti társulat Alkenyér mellett emlékművet emelt a törökök feletti győzelemnek.
Kenyérmező települései
Alvinc (román Vințu de Jos, német Unterwintz vagy Winzendorf)
Alsópián (vagy Szászpián, románul Pianul de Jos, népiesen Chian, németül Deutschpien vagy Deutschpian)
Tartaria (1911-ben nevét Alsótatárlakára változtatták, mert egy 'tatár' jelentésű román szót véltek benne, holott valószínűleg egy 'pokol' jelentésű tartar szóból való – a 15. században még nem létezett, határában 1310-ben Oláh- és Szászárkos, később -erkes, 1488-ban Grebencsin feküdt)