Kerkakutas

Kerkakutas
Kerkakutasi katolikus templom
Kerkakutasi katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterKámán László (független)[1]
Irányítószám8973
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség127 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 36″, k. h. 16° 30′ 15″46.759939°N 16.504300°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 36″, k. h. 16° 30′ 15″46.759939°N 16.504300°E
Kerkakutas (Zala vármegye)
Kerkakutas
Kerkakutas
Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkakutas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kerkakutas község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Hetés Vas vármegyével határos peremén található az a nagy kiterjedésű völgy, ahol a falu házai megbújnak. A Kerka és a falu határán keresztülfolyó Cupi-patak medre levágja a falut keletről határoló dombokat, összekötve ezt a területet a községtől délre kiszélesedő Lenti-síksággal. A Kerkafalvai Körjegyzőség legnagyobb lélekszámú települése.

A szomszédos települések: keletről Kozmadombja, délről Csesztreg, nyugatról Alsószenterzsébet, északról pedig Kerkafalva. A legközelebbi városok Lenti és Őriszentpéter.

Területén áthalad a 7416-os út is, de a központjába csak az abból északkelet felé kiágazó, az 1,7 kilométer hosszú 74 134-es út vezet. Emellett a község egy rossz minőségű, sebesség- és súlykorlátozás hatálya alá eső önkormányzati úton elérhető keleti szomszédja, Kozmadombja felől is; az út Kozmadombja területén a 74 153-as számozást viseli, és közvetlenül a 86-os főútból ágazik ki.

Története

[szerkesztés]

A település a középkorban a Bánffyak birtoka volt, azonban írásos emlék először csak a 14. században említi. 1322-ben a Kuthos, majd Hetkutus alakban írva, azaz Hétkutas néven említik a források, amelynek eredete, hogy hét falut fogott össze. 1779-ben került nevébe a környék folyóvizére, a Kerkára utaló előtag. A falu mindig fontos egyházi szerepet töltött be. 1778-ban épült temploma torony nélküli fatemplom volt, Szent István király tiszteletére szentelve. 1800-ban a hívők összefogásával és áldozatkészségéből új templom építésébe kezdtek, tornya azonban csak harminc év múlva készült el. 1934-ben átalakították a templom tornyát és 1945-ben lelkészlakást is emeltek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pintér László (független)[3]
  • 1994–1998: Pintér László (független)[4]
  • 1998–2002: Pintér László (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Pintér László (Fidesz-MDF-MKDSZ)[6]
  • 2006–2006: Pintér László (Fidesz-KDNP)[7]
  • 2007–2010: Hetei Éva (független)[8]
  • 2010–2014: Kámán László (független)[9]
  • 2014–2019: Kámán László (független)[10]
  • 2019–2024: Kámán László (független)[11]
  • 2024– : Kámán László (független)[1]

A településen 2007. január 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert az előző polgármester nem sokkal a 2006 októberi megválasztása után le is mondott posztjáról.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
126
113
112
103
115
127
127
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,3%. A lakosok 85,2%-a római katolikusnak, 4,92% reformátusnak vallotta magát (9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 73,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,9% szlovénnek, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,6% volt római katolikus, 1,7% református, 0,9% görög katolikus, 4,3% egyéb katolikus, 2,6% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Katolikus templom: A Szent Istvánnak szentelt közel kétszáz éves templom a település vallásos hagyományait őrzi.
  • Építészet emlékei: A község történelmi emlékeit több, a régebbi korokat jellemző stílusban épült ház őrzi, amelyből mára jó néhányat felújítottak.
  • Mészkerülő erdei fenyves: Természetvédelmi szempontból értékes a Szentpéteri-völgyben lévő 11 hektáros kerkakutasi mészkerülő erdeifenyves, amelynek 60%-a a göcseji fenyőövezet jellemző társulásaként több mint 120 éves erdeifenyőből és egyéb fafajokból áll. A fenyvest érinti az Országos Kéktúra útvonala.
  • Millenniumi emlékmű: 2000-ben adták át.

Idegenforgalmi szolgáltatások

[szerkesztés]

A településen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala, melynek jelzéseit követve lombos- és fenyves erdőkkel borított lankákon át, két irányból is megközelíthető a Szentpéteri-völgyben lévő 11 hektáros mészkerülő erdeifenyves. A környéken kedvező időjárású hónapokban számos ehető gombafajt gyűjthetünk (vargánya, sárga rókagomba, fenyőalja stb.), de a hűvös, kanyargós erdei utak bármilyen időben kedvezőek egy-egy túrára. Magyarország legnagyobb szilfája 510 cm törzskörmérettel a közeli erdőben található. A település határán található vadasparkban gím, dámszarvasok és muflonok megtekinthetőek.

A faluban egy vendégházban van lehetőség éjszakára megpihenni, de a körjegyzőség több településén is szeretettel várják a vendégeket.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. ↑ Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. ↑ Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ a b Kerkakutas települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 14. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. ↑ Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. ↑ Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. ↑ Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  12. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Kerkakutas Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]