Kilimán | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pusztai Szabolcs (független)[1] | ||
Irányítószám | 8774 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 214 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 39,51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 16″, k. h. 16° 59′ 44″46.637680°N 16.995549°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 16″, k. h. 16° 59′ 44″46.637680°N 16.995549°E | |||
Kilimán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilimán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kilimán község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Nagykanizsától 20 kilométerre északra, a Principális-csatorna völgyének keleti oldalán, Gelse és Alsórajk között, a 7527-es út mentén fekvő település; az innen keletre fekvő Kis-Balaton térségével a 7525-ös út kapcsolja össze.
Korábban vonattal elérhető volt a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon, de az alacsony utasforgalom miatt a 2010-es évek közepén a megálló megszűnt.
Nevét valószínűleg az írásos forrásokban 1583-ban Kielmansiget, majd 1589-ben Kilmansiget néven említett váracskáról vagy őrházról kaphatta, amelyet a Kanizsa-patak (ma Principális-csatorna) mocsaras völgyének védelme céljából Andreas Kielman építtetett, aki 1577-től 1580-ig Kanizsa várának főkapitánya is volt. A Kilmansziget névalak idővel elveszítette a mocsaras környezettel kapcsolatos utótagját, és a Kilimán névalak maradt fenn.
Kilimán nevét 1767—1769-ben említették először az írásos források Kilimány alakban. A településnek az 1851-es népszámláláskor 250, 1910-ben 388, 1944-ben 439, 1996-ban pedig 304 magyar lakosa volt.
A falu határában állt egykor a Kielmansziget nevű palánkvár, amelyet Kielman nevű kanizsai főkapitány építtetett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 237 | 243 | 237 | 237 | 228 | 226 | 214 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,3%, cigány 10,6%, német 1,17%, román 1,17%. A lakosok 92,5%-a római katolikusnak vallotta magát (5,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,8% németnek, 0,4-0,4% románnak, horvátnak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 71,1% volt római katolikus, 1,8% evangélikus, 1,3% református, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 2,6% felekezeten kívüli (21,1% nem válaszolt).[12]