Kisbeszterce

Kisbeszterce
Kisbeszterce címere
Kisbeszterce címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterSzűcs Róbert Sándor (független)[1]
Irányítószám7391
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség79 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 23″, k. h. 18° 02′ 05″46.206439°N 18.034800°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 23″, k. h. 18° 02′ 05″46.206439°N 18.034800°E
Kisbeszterce (Baranya vármegye)
Kisbeszterce
Kisbeszterce
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbeszterce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisbeszterce község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pécstől légvonalban mintegy 22 kilométerre északnyugatra fekszik, Mindszentgodisa és Bakóca között. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el. Megközelítése Pécs felől: Oroszlóig a 66-os főúton, amelyről előbb a 6601-es útra, majd arról 1 kilométer után a 66 102-es útra kell letérni, végighaladni Mindszentgodisa településen, végül körülbelül újabb 7 kilométer után délnek fordulni a 66 103-as útra.

Története

[szerkesztés]

Oklevél először 1542-ből említette Byztrice formában. Az ősszláv szó értelme: gyors folyású patak. A Kis előtag arra utal, hogy létezhetett a környéken a múltban egy Nagy előtagú helységjelölés is. Az egyik középkori falunyom a Pusztaszentegyház-dűlőben keresendő, ahol templom állt, amelynek három harangját egy pusztító dúlás után egy közeli kútban elrejtették az akkori lakók. A község irányítói szeretnék elérni, hogy egy hivatalos ásatással felszínre kerüljenek a bronz értékek. A török teljesen lerombolta a kőegyházat és tégláit, valamint köveit a szigetvári erőd falazatának kijavítására használta fel. Egyes kutatók állítják, hogy Kisbeszterce és Felsőmindszent között egy másik falu terült el, aminek a helyszínét a Lasnica-dűlő sejteti.

A török hódoltság idején mindvégig magyarok lakták a falut. Később szerbek és horvátok telepedtek le, de az ő falujukat, temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg. Egykori jelenlétükre azonban most is használatos dűlőnevek utalnak: Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica. Nincs kizárva, hogy a Lóka-puszta megnevezés is egy eltűnt magyar helységre utalhat. Érdekes a Szénégető-határrész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vancsa János (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss József (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss József (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss József (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss József (független)[7]
  • 2010–2014: Kiss József (független)[8]
  • 2014–2019: Szűcs Róbert Sándor (független)[9]
  • 2019–2024: Szűcs Róbert Sándor (független)[10]
  • 2024– : Szűcs Róbert Sándor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
89
90
83
73
75
66
74
79
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 4,8% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 92,9%, felekezeten kívüli 6% (1,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,5% németnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,8% volt római katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (59,1% nem válaszolt).[12]

Címer leírása

[szerkesztés]

Pajzs: Álló, kerektalpú pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya. A halmokon arany fészkében öt kicsinyét tápláló, kiterjesztett szárnyú, arannyal fegyverzett ezüst pelikán. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá.

Sisak: Szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst a sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz: kék mező, könyökben hajlított kar három zöld pálmaágat tart.

Takarók: Mindkét oldalon kék-arany.

Felirat: A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs KISBESZTERCE településnév.

Források

[szerkesztés]
  1. a b Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  6. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  7. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  8. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  10. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  11. Kisbeszterce Helységnévtár
  12. Kisbeszterce Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]