Kisbeszterce

Kisbeszterce
Kisbeszterce címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Szűcs Róbert Sándor (független)[1]
Irányítószám	7391
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	79 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	10,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 23″, k. h. 18° 02′ 05″46.206438888889, 18.034846.206439°N 18.034800°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 23″, k. h. 18° 02′ 05″46.206438888889, 18.034846.206439°N 18.034800°E
Kisbeszterce Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbeszterce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisbeszterce község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

Pécstől légvonalban mintegy 22 kilométerre északnyugatra fekszik, Mindszentgodisa és Bakóca között. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el. Megközelítése Pécs felől: Oroszlóig a 66-os főúton, amelyről előbb a 6601-es útra, majd arról 1 kilométer után a 66 102-es útra kell letérni, végighaladni Mindszentgodisa településen, végül körülbelül újabb 1,5 kilométer után délnek fordulni a 66 103-as útra.

Története

Oklevél először 1542-ből említette Byztrice formában. Az ősszláv szó értelme: gyors folyású patak. A Kis előtag arra utal, hogy létezhetett a környéken a múltban egy Nagy előtagú helységjelölés is. Az egyik középkori falunyom a Pusztaszentegyház-dűlőben keresendő, ahol templom állt, amelynek három harangját egy pusztító dúlás után egy közeli kútban elrejtették az akkori lakók. A község irányítói szeretnék elérni, hogy egy hivatalos ásatással felszínre kerüljenek a bronz értékek. A török teljesen lerombolta a kőegyházat és tégláit, valamint köveit a szigetvári erőd falazatának kijavítására használta fel. Egyes kutatók állítják, hogy Kisbeszterce és Felsőmindszent között egy másik falu terült el, aminek a helyszínét a Lasnica-dűlő sejteti.

A török hódoltság idején mindvégig magyarok lakták a falut. Később szerbek és horvátok telepedtek le, de az ő falujukat, temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg. Egykori jelenlétükre azonban most is használatos dűlőnevek utalnak: Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica. Nincs kizárva, hogy a Lóka-puszta megnevezés is egy eltűnt magyar helységre utalhat. Érdekes a Szénégető-határrész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Vancsa János (független)^[3]
• 1994–1998: Kiss József (független)^[4]
• 1998–2002: Kiss József (független)^[5]
• 2002–2006: Kiss József (független)^[6]
• 2006–2010: Kiss József (független)^[7]
• 2010–2014: Kiss József (független)^[8]
• 2014–2019: Szűcs Róbert Sándor (független)^[9]
• 2019–2024: Szűcs Róbert Sándor (független)^[10]
• 2024– : Szűcs Róbert Sándor (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	89	90	83	73	75	66	74	79
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 4,8% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 92,9%, felekezeten kívüli 6% (1,2% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,5% németnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,8% volt római katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (59,1% nem válaszolt).^[12]

Címer leírása

Pajzs: Álló, kerektalpú pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya. A halmokon arany fészkében öt kicsinyét tápláló, kiterjesztett szárnyú, arannyal fegyverzett ezüst pelikán. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá.

Sisak: Szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst a sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz: kék mező, könyökben hajlított kar három zöld pálmaágat tart.

Takarók: Mindkét oldalon kék-arany.

Felirat: A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs KISBESZTERCE településnév.

Források

1. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
5. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
6. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
7. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
8. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
9. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
10. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
11. Kisbeszterce Helységnévtár
12. Kisbeszterce Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál