Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kisbeszterce | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szűcs Róbert Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7391 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 79 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 10,84 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 12′ 23″, k. h. 18° 02′ 05″46.206439°N 18.034800°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 23″, k. h. 18° 02′ 05″46.206439°N 18.034800°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbeszterce témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisbeszterce község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Pécstől légvonalban mintegy 22 kilométerre északnyugatra fekszik, Mindszentgodisa és Bakóca között. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el. Megközelítése Pécs felől: Oroszlóig a 66-os főúton, amelyről előbb a 6601-es útra, majd arról 1 kilométer után a 66 102-es útra kell letérni, végighaladni Mindszentgodisa településen, végül körülbelül újabb 7 kilométer után délnek fordulni a 66 103-as útra.
Oklevél először 1542-ből említette Byztrice formában. Az ősszláv szó értelme: gyors folyású patak. A Kis előtag arra utal, hogy létezhetett a környéken a múltban egy Nagy előtagú helységjelölés is. Az egyik középkori falunyom a Pusztaszentegyház-dűlőben keresendő, ahol templom állt, amelynek három harangját egy pusztító dúlás után egy közeli kútban elrejtették az akkori lakók. A község irányítói szeretnék elérni, hogy egy hivatalos ásatással felszínre kerüljenek a bronz értékek. A török teljesen lerombolta a kőegyházat és tégláit, valamint köveit a szigetvári erőd falazatának kijavítására használta fel. Egyes kutatók állítják, hogy Kisbeszterce és Felsőmindszent között egy másik falu terült el, aminek a helyszínét a Lasnica-dűlő sejteti.
A török hódoltság idején mindvégig magyarok lakták a falut. Később szerbek és horvátok telepedtek le, de az ő falujukat, temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg. Egykori jelenlétükre azonban most is használatos dűlőnevek utalnak: Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica. Nincs kizárva, hogy a Lóka-puszta megnevezés is egy eltűnt magyar helységre utalhat. Érdekes a Szénégető-határrész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 89 | 90 | 83 | 73 | 75 | 66 | 74 | 79 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 4,8% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 92,9%, felekezeten kívüli 6% (1,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,5% németnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,8% volt római katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (59,1% nem válaszolt).[12]
Pajzs: Álló, kerektalpú pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya. A halmokon arany fészkében öt kicsinyét tápláló, kiterjesztett szárnyú, arannyal fegyverzett ezüst pelikán. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá.
Sisak: Szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst a sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.
Sisakdísz: kék mező, könyökben hajlított kar három zöld pálmaágat tart.
Takarók: Mindkét oldalon kék-arany.
Felirat: A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs KISBESZTERCE településnév.