Kiscsősz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Devecseri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Norbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 8494 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 110 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 11,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 11′ 49″, k. h. 17° 16′ 47″47.196839°N 17.279700°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 49″, k. h. 17° 16′ 47″47.196839°N 17.279700°E | |||
Kiscsősz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscsősz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiscsősz község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
Celldömölktől délkeletre, Csögle és Iszkáz közt fekszik.
Központján, annak főutcájaként csak az Iszkáztól Csögle érintésével Külsővatig húzódó 8413-as út halad végig, ezen érhető el a két végponti település irányából. Közigazgatási határszéleit, délkeleti és északnyugati irányból érintik még a 8403-as, illetve a 8415-ös utak is, ezek azonban a lakott területeit messze elkerülik.
Vasútvonal nem érinti. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Karakószörcsök megállóhelye, vagy az előbbi vonal és a Boba–Bajánsenye-vasútvonal közös szakaszának Boba vasútállomása.
Nevét 1212-ben mint királyi birtokot Csősz alakban említették először az oklevelekben, királyi csőszök lakhelye volt. 1426-ban királyi adományaként a somlóvásárhelyi apácák tulajdonába került. A falu a török időkben először 1559-ben, majd 1596-ban is elpusztult. A 17. században az óbudai klarisszák birtokai közé tartozott, majd a 18. század végére kamarai birtok lett.
A falu lakossága nagyrészt szőlőművelésből él.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 108 | 108 | 111 | 104 | 105 | 109 | 110 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76%, református 2,9%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 2,9% (12,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 71,4% volt római katolikus, 4,8% református, 2,9% evangélikus, 1,9% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (19% nem válaszolt).[12]
Szent Imre templom.