Kisdobsza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kópis Zoltánné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7985 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 240 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 25,13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 01′ 52″, k. h. 17° 39′ 15″46.031010°N 17.654160°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 52″, k. h. 17° 39′ 15″46.031010°N 17.654160°E | |||
Kisdobsza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdobsza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisdobsza község Baranya vérmegyében, a Szigetvári járásban.
A vármegye nyugati szélén helyezkedik el, a térség két legközelebbi városától, Szigetvártól és Barcstól csaknem azonos távolságra (előbbihez kissé közelebb).
A szomszédos települések: kelet felől Nagydobsza, dél felől Zádor, nyugat felől Istvándi, északnyugat felől pedig Kálmáncsa; utóbbi kettő már Somogy vármegyében fekszik.
A községen áthalad a 6-os főút, így azon könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is. Autóbusszal Szigetvárról, illetve a Pécs-Zalaegerszeg távolsági járatokkal érhető el. A hazai vasútvonalak közül a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, Kisdobsza megállóhely a falutól mintegy 2 kilométerre délre található.
Első említése 1277-ben, királynéi birtok. A kora középkorban egy Dobsza állt. A tatárjárást követően két helyen alapított falut a lakosság, ezek elkülönülése a hódoltság idején erősödött fel, amikor a reformátusok a mai Kisdobszára húzódtak, míg a katolikusok inkább Nagydobszára. A török hódoltság idején folyamatosan lakott hely volt. A 17. században a magyar lakosság mellett délszlávok (horvátok) is megjelentek. A felszabadító háborúk idején lakóinak nagy része elmenekült, vagy elpusztult.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
1978. december 31-én egyesítették Nagydobszával Dobsza néven, majd 1992. január 1-jén ismét önálló lett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 237 | 250 | 241 | 241 | 239 | 253 | 243 | 240 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,6% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 32%, felekezeten kívüli 28,7% (9% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,8% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,6% volt római katolikus, 18,2% református, 0,4% evangélikus, 2,4% egyéb keresztény, 22,1% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[11]