Kisecset | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pribelszki Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 2655 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 207 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 16,94 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 56′ 18″, k. h. 19° 18′ 50″47.938333°N 19.313889°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 18″, k. h. 19° 18′ 50″47.938333°N 19.313889°E | |||
Kisecset weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisecset témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisecset község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Rétságtól keletre, a Cserhátban fekszik. Zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak a 2118-as útból Kétbodonyban kiágazó 21 154-es számú mellékúton érhető el. Vasútvonal nem érinti.
Kisecset nevét 1493-ban említette először oklevél Echet néven. 1493-ban Báthori István országbíró a váci káptalannak írt parancsában Legendi Bertalant iktattatta be az itteni Echet nevű birtokba, mely előtte néhai Romhányi György fiainak, Pálnak és Györgynek birtoka volt. 1559-ben, a török időkben végzett összeíráskor Ecsed néven írták, ekkor már viszonylag népes település, melynek éves jövedelme 1823 akcse, birtokosa pedig Gazenfer nevű tímár volt. 1598-ban Bornemisza György birtokának írták.
1715-ben, a törökök kiűzése után mint néptelen települést jegyezték fel. 1755-ben Kisecset néven írták, ekkor Telek Tamás birtoka volt. 1770-ben a Prónayak valamint a Kórody és Telek családok voltak a település birtokosai. A 19. században a gróf Buttler család is birtokos volt Kisecseten. A 20. század elején Kisecset Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 259 magyar lakosa volt, melyből 241 római katolikus, 11 evangélikus, 7 izraelita.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 160 | 149 | 150 | 203 | 179 | 218 | 207 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% örménynek mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,3%, református 1,9%, evangélikus 3,2%, izraelita 0,6%, felekezeten kívüli 7,1% (14,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% ukránnak, 1,1% németnek, 0,6% örménynek, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 3,9% református, 2,8% evangélikus, 2,8% görög katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[13]