Kisgörbő | |
Borromei Szent Károly római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaszentgróti |
Jogállás | község |
Polgármester | Kozma Gábor (független)[1] |
Irányítószám | 8356 |
Körzethívószám | 83 |
Népesség | |
Teljes népesség | 171 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 23,82 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6,59 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 17° 09′ 27″46.936310°N 17.157480°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 17° 09′ 27″46.936310°N 17.157480°E | |
Kisgörbő weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgörbő témájú médiaállományokat. | |
Kisgörbő község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.
Zala vármegye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között fekszik, a Keszthely északi határvidékétől Vindornyaszőlősön és Óhídon át Jánosháza térségéig vezető 7331-es út mentén. Az említett útból e falu területén ágazik ki a 7333-as út Sümeg, valamint a 7334-es út Zalaszentgrót irányába.
Autóbusz-közlekedése elsősorban átmenő forgalma miatt jelentős; jól megközelíthető Keszthely, Sümeg, Veszprém és Zalaszentgrót felől is.
A falu első ismert említése 1274-ből való Vindornyaszőlős határtelepüléseként. Földje mindig is rosszul termett, ezért komolyabb település sokáig nem alakult ki. A 16. században kifejezetten szegény faluként említették a községet. 1635-ben már mint puszta szerepelt a feljegyzésekben. Később újra megindult az élet a faluban, de továbbra is szegény jobbágyi és zselléri település maradt. A helyzet javulása csak a 18. századra tehető, amikor is anyaegyház jött itt létre (1749), és a térségben vezető szerephez jutott.
A település lakossága még az 1930-as években, amikor a falu képe elkezdett átalakulni, is kizárólag a mezőgazdaságból élt. 1950-től van autóbusz-összeköttetése Sümeggel, azóta megnőtt az iparban és szolgáltatásban dolgozók, a környező városokba ingázók száma is.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 165 | 164 | 158 | 146 | 178 | 176 | 171 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 76,5%, cigány 17,65%, német 5,3%. A lakosok 67,6%-a római katolikusnak, 9,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (20,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 76,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 2,8% református, 0,6% görög katolikus, 4,5% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (47,2% nem válaszolt).[13]