Kislippó | |||
Harangtorony a főutcán | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Müller Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 7775 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 260 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 49′ 37″, k. h. 18° 31′ 53″45.826944°N 18.531389°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 37″, k. h. 18° 31′ 53″45.826944°N 18.531389°E | |||
Kislippó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislippó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kislippó (németül: Lipowitz,[3] szerbül: Lipovica) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Villánytól délkeletre fekszik, a déli (horvát) országhatártól alig néhány kilométerre.
A szomszédos települések: északkelet felől Lippó, kelet felől Ivándárda, dél felől Illocska, délnyugat felől Lapáncsa, nyugat felől Magyarbóly, északnyugat felől pedig Márok.
Csak közúton érhető el, a Mohács és Villány térségét összekötő 5702-es úton.
A 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
1910-ben 482 lakosa volt, melyből 100 fő magyar, 279 fő német, 80 fő szerb és 23 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 320 fő tudott magyarul.[4]
2011-re a kisebbségek aránya nagyon lecsökkent: a 266 fős lakosságnak mindössze 3%-a vallotta magát németnek és 2,6%-a cigánynak.[5]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 271 | 273 | 274 | 284 | 291 | 264 | 269 | 260 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,4% horvátnak, 3,4% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 6,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 24,8% (14,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,4-0,4% görögnek, szlovénnek, ukránnak, horvátnak és lengyelnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,2% volt római katolikus, 4,9% református, 0,8% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (48,5% nem válaszolt).[15]