Augsburgi kereskedőcsaládból származott. Bolognában és Padovában jogot tanult. Egy ideig Rómában tartózkodott, majd 1493-ban szülővárosába tért vissza, amelyet több birodalmi gyűlésen képviselt. I. Miksa német-római császárnak kedves embere és kora egyik kiváló régésze volt. Róla nevezték el a Római Birodalom egyik térképét, a Tabula Peutingerianát, amely 1507-ben került elő és ő volt az első ismert tulajdonosa. Az ’’itinerarium pictum’’ a Római Birodalom első útvonaltérképe. A császár parancsára sok anyagot gyűjtött római feliratok másolataiból, amelyeknek egy részét ki is adta (Romanae vetustatis fragmenta 1505 és Inscriptiones Romanae, 1520), a többi kéziratban maradt. P., Welser Margit folytatta férje művét és ugyancsak összeállított egy római feliratgyűjteményt (megjelent Mertens kiadásában, Augsburg, 1778).
Analecta Lutherana. Briefe und Actenstücke zur Geschichte Luthers. Zugleich ein Supplement zu den bisherigen Sammlungen seines Briefwechsels, hrsg. v. Theodor Kolde, Gotha 1883, hier S. 30f.
Briefe von und an Konrad Peutinger; Blasius Höltzl; Meinrad Molther, hrsg. v. Edmund von Oefele. Franz, München 1898
Aus dem Briefwechsel des Humanisten Michael Hummelberger mit Conrad Peutinger, Frh. Chr. zu Schwarzenberg und K. Ursinus Velius, hrsg. v. Josef Neff, Tübingen 1900
Konrad Peutingers Briefwechsel, hrsg. v. Erich König, München 1923
Peutinger in seinem Verhältniss zu Kaiser Maximilian (Augsburg, 1851)
Werner Bischler: Des Kaisers Mann für alle Fälle. Der Stadtschreiber Konrad Peutinger. In: Augsburger Geschichte(n), Augsburg, 1 (1994), S. 47–55.
Albert Gümbel: Dürers Rosenkranzfest und die Fugger.Konrad Peutinger, der Begleiter Dürers. Straßburg, 1926
Hans-Jörg Künast (Hrsg.): Die Bibliothek Konrad Peutingers. Edition der historischen Kataloge und Rekonstruktion der Bestände. Niemeyer, Tübingen 2003– (bisher erschienen: Band 1, ISBN 3-484-16511-1; Band 2, ISBN 3-484-16514-6)
Heinrich Lutz: Conrad Peutinger. Beiträge zu einer politischen Biographie (Abhandlungen zur Geschichte der Stadt Augsburg, Bd. 9), Augsburg, 1958
Martin Ott: Die Entdeckung des Altertums. Der Umgang mit der römischen Vergangenheit Süddeutschlands im 16. Jahrhundert. (= Münchener historische Studien : Abteilung Bayerische Geschichte; 17). Lassleben, Kallmünz 2002 (zugl. Dissertation, Universität München 2000) – darin insbesondere das Kapitel Die Augsburger Inschriftensylloge des Konrad Peutinger, S. 100–122.
Max Weyrauther: Konrad Peutinger und Wilibald Pirckheimer in ihren Beziehungen zur Geographie. Eine geschichtliche Parallele. Ackermann, München, 1907