Kovács Erzsi

Ez a szócikk az énekesnőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Erzsébet (egyértelműsítő lap).
Kovács Erzsi
1959-ben
1959-ben
Életrajzi adatok
Születési névKovács Erzsébet
Született1928. június 2.
Budapest
Elhunyt2014. április 6. (85 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
HázastársaBoros László
Komáromi Tibor
Kékesi János[1]
Pályafutás
Műfajoktáncdal, pop, jazz
Aktív évek1950–2007
Hangszervokál
Hangalt
DíjakEMeRTon-díj
Tevékenységénekes
KiadókHungaroton, Hungaroton-Pepita, Producers Kft., Trimedio
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Erzsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács Erzsi (Budapest, 1928. június 2. – Budapest, 2014. április 6.[2]) EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész, a magyar tánczene egyik meghatározó alakja, aki 1950-től kezdve aktívan részt vett a hazai zenei életben. Utolsó lemezét 79 évesen vette fel, Mosolyogva búcsúzom címmel.

Rejtély című könyvében Éliás Tibor énekes, Artisjus-díjas szerző beszélget vele életéről, művészi karrierjéről, az akkori magán- és művészi életéről. A felvett hanganyagot Csemer Gézával közösen rendezték sajtó alá 1990-ben és Éliás Tibor Nosztalgia Kulturális Kft.je, a Musica Hungarica Művészeti Kiadó adta ki.

Élete

[szerkesztés]

Apja Stégmüller Béla volt, édesanyja az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központban dolgozott. Kovács Erzsi Budapesten, a János Kórház egyik mellékhelyiségében született meg, miután anyját az orvosa azzal küldte el, hogy túl korán jött, még nincs itt a szülés ideje.[3] Családnevét édesanyja után kapta. Első férje Boros László zongorista, a második Komáromi Tibor,[4] a harmadik Kékesi János volt.

Eleinte szórakozóhelyeken lépett fel, de már kezdőként többször Cziffra György kísérte zongorán.

1949-ben, 21 évesen ismerte meg Szűcs Sándort, az Újpesti TE labdarúgóját, akibe azonnal beleszeretett. Mindketten házasok voltak, viszonyuk tehát a közerkölccsel – és különösen a „szocialista embertípus” erkölcsével – ellentétesnek minősült, ezért a hatóságok a zaklatásukba kezdtek, hogy így provokálják ki nyugatra szökési kísérletüket, majd példastatuálással rettentsék el a kiváló magyar sportolókat a disszidálástól.

Ennek során Kovács Erzsi egyik (vélhetően mit sem sejtő) kollégája révén egy beépített ávós ügynökről sikerült elhitetni velük, hogy szakavatott embercsempész, aki biztonságosan kijuttatja őket Ausztriába, ahová a zaklatások elől, a nyugodtabb és boldogabb élet reményében kívánkoztak. Az illető ellenben egy Vas megyei zsákfaluba vezette őket, egyenesen a „zöld ávó” (a határőrség) és a rendőrök karmai közé. A disszidálási kísérlet ezzel nemcsak meghiúsult, de tragikus véget is ért: a szerelmespárt rögtön letartóztatták, Kovács Erzsi az 1951. május 19-én lezajlott zárt tárgyaláson 4 év börtönt kapott, Szűcs Sándort pedig, aki ekkor aktív rendőrtiszt volt, ráadásul a „csempész” kérésére még a szolgálati fegyverét is magával vitte, egy soha ki nem hirdetett, nem létező jogszabály alapján halálra ítélték. Szűcs nem kért kegyelmet; Puskás Ferenc és Szusza Ferenc közbenjárása ellenére a 29 éves focistát 1951 nyarán kivégezték.

Kovács Erzsi a börtönben többször volt kitéve kínzásoknak, megaláztatásoknak, sőt kényszermunkán is dolgoztatták a Csepel Autógyár építkezésén. Börtönévei alatt férje elhagyta és mindenéből kiforgatta. 1954-es szabadulása után először adminisztrátorként helyezkedett el, majd később visszatért az énekesi pályára. Németh Lehellel és a Holéczy együttessel járták az országot. Első nagyobb sikerét 1957-ben érte el a Régi óra halkan jár című dallal.

Kovács Erzsi a Magyar Televízió stúdiójában (1963)

1955-ben, amikor dalai már több mint 2,5 millió példányban jelentek meg, platinalemezt kapott. 1964-ben, miután a hanglemezgyár vezetése úgy döntött, hogy az énekesnő már nem kell a közönségnek, külföldre szerződött.

Külföldön mintegy 14 éven keresztül lépett fel, többek között Német- és Svédországban, valamint világjáró hajókon is énekelt. Miután hazatért, többnyire vidéken szerepelt, esztrádműsorokkal, gyakran Koós János társaságában. Az évtizedek során több önálló koncertje volt: fellépett a Budai Parkszínpadon, a Pesti Vigadóban és az Operettszínházban is. Utolsó lemezén hallható egy Dalida- és Milva-feldolgozás is.

2014. április 6-án hunyt el, áttétes tüdőrákban.[2] Hamvait május 9-én 14 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Hanglemezei

[szerkesztés]

Nagylemezek

[szerkesztés]
  • Tűzpiros virág (1985)
  • Csavargó fantáziám (1989)
  • Gondolj néha rám (1989; előző lemezének bővített változata)
  • Búcsúzni csak nagyon szépen szabad (1992; hivatalosan 2001-ben adták ki)
  • Legkedvesebb dalaim (1997; újra felvett régi slágerek)
  • Hangulatban (1999)
  • Duett (duett-album Orosz Nellyvel) (2005; Musica Hungarica Kiadó)
  • Donát úton nyílnak már az orgonák (2006)
  • Mosolyogva búcsúzom (2007; Producers Kft.)
  • Mosolyogva búcsúzom – 2. kiadás (2009; TT Recording)
  • Tűzpiros virág (2014; az 1985-ös lemez bővített új kiadása)

Kislemezek

[szerkesztés]
  • Breitner János – Z. Horváth Gyula: Veled is megtörténhet egyszer / Megszerettelek (1960)
  • Szeretlek Budapest / Fényes Szabolcs – Bacsó Péter: Rejtély (a Fűre lépni szabad c. film betétdala, 1960)
  • Ha könnyezni látom a két szemed / Bámulom az eget (1962)
  • Szóba sem jöhet más tánc / Kék öböl (1964)
  • Hová tűnt a sok virág / Ki emlékszik rá (1964)
  • Balassa István: Üzenet / Éliás Tibor: Erzsike (Musica Hungarica Művészeti Kiadó, 1989)

Válogatásalbum

[szerkesztés]
  • Slágermúzeum (2012)

Ezen kívül közel 30 válogatásalbumon hallható egy-egy dala.

Könyv

[szerkesztés]
  • Rejtély. Kovács Erzsi emlékiratai. Sajtó alá rend. Csemer Géza; (Valójában Éliás Tibor írta a könyvet, de mivel Kovács Erzsi ragaszkodott "Az én Éliásom" című fejezet behelyezéséhez, így Tibor nem akarta kiírni a könyvre a nevét, nehogy azt gondolja az olvasó, hogy saját magát dicséri a fejezetben. Így "nincs" írója a könyvnek, s így került be Csemer Géza neve, akivel közösen "sajtó alá rendezték" a könyvet. Kiadó: Nosztalgia Kft., Bp., 1990. (a később Musica Hungarica névre keresztelt művészeti kiadó. ISBN 9630277425

Emlékezete

[szerkesztés]

Két film is készült Kovács Erzsi és Szűcs Sándor tragikus szerelméről:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kovács Erzsi elvesztésébe belehalt a férje Archiválva 2014. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. Blikk. 2014. szeptember 8.
  2. ↑ a b Elhunyt Kovács Erzsi táncdalénekes. www.klubradio.hu (2014. április 6.) (Hozzáférés: 2014. április 6.) arch
  3. ↑ Medveczky, Attila: Poklokból a mennyekbe. magyarforum.hu, 2008. (Hozzáférés: 2012. június 17.) A teljes cikk nyomtatásban jelent meg, és a Blikkben is olvasható
  4. ↑ Komáromi zászlós nol.hu/archivum
  5. ↑ http://www.opten.hu/opten/light/torvtar/me-kozlemeny-206081.html
  6. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=zTjmMN2RHMw&t=11m12s
  7. ↑ Lyra-díj http://www.geocities.ws/fivelyra/dij.html
  8. ↑ https://port.hu/adatlap/film/tv/miert-egy-tragikus-szerelem-tortenete-miert-egy-tragikus-szerelem-tortenete/movie-78496
  9. ↑ A kommunizmus borzalmait mutatja be Vitézy László filmje, Az énekesnő - videó origo.hu

További információk

[szerkesztés]