A kuk (hangul: 국, RR:guk?), illetve thang (hangul: 탕, RR:tang?) a koreai levesek elnevezése. A kuk(guk) olyan levesekre vonatkozik, amelyeket több lével készítenek; a gazdagabb, sűrűbb, hosszabb ideig főtt, általában éttermekben felszolgált levesekre a thang(tang) szót használják. Ezen felül létezik még a leveses ragu, a ccsige(jjigae) is.[1][2] A levesek fontos részét képezik a koreai étkezésnek, még reggeliként is fogyasztják, általában rizzsel. A meleg és hideg levesek egyaránt népszerűek, a koreaiak egyik kedvence például a hedzsangguk(haejangguk) (해장국), melyet másnaposság ellen fogyasztanak.[3]
A nyugati kultúrákban a leves általában előétel, ezzel ellentétben a koreai konyhában gyakorta főétel, illetve egyetlen étkezésről sem hiányozhat. A rizs mellett a második legfontosabb ételként tartja számon a Csoszon(Joseon)-dinasztia ételeit taglaló, 1930-ban kiadott[4]Csoszon musszang sinsik jori csebop(Joseon mussang sinsik yori jebeop) (조선무쌍신식요리제법) című szakácskönyv.[5]
Mivel a hagyományos koreai levesek elkészítése több órába is telhet, népszerűek a műanyag tasakokban házhoz szállított házias jellegű levesek, erre a szolgáltatásra külön cégek specializálódtak.[6] A koreai gasztronómiában rengeteg féle levest készítenek, sokkal többfélét, mint más kultúrákban.[6]
A komguk(gomguk) (곰국) szó szerinti jelentése „medveleves”, általában a marhahúsból illetve -csontból készült leveseket értik rajta. A neve azért medve, mert úgy tartják, az ilyen leves fogyasztása erőssé teszi az embert. kkaktugi(kkakdugi)val, kimcshi(kimchi)vel és rizzsel tálalják.[19]
Szarvasmarha
szagol gomthang(sagol gomtang) (사골곰탕): lábszárcsontból készült leves[20]
kkori gomthang(kkori gomtang) (꼬리곰탕): marhafarokból készült leves[21]
szollongthang(seolleongtang) (설렁탕): marhacsontból főzött leves, színe tejfehér, amit a csontvelőtől kap. A levest több mint tíz órán át főzik a megfelelő állag eléréséért.[22]
↑Miyeok-guk. Life in Korea. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑Kongnamul-guk. Life in Korea. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑무국. Enyclopedia of National and Ethnic Cultures. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑감자국 (koreai nyelven). Enyclopedia of National and Ethnic Cultures. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑Toranguk Taro Soup. Encyclopedia of Korean Seasonal Customs. [2013. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑Bugeo-guk. Life in Korea. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑맑은 조개국 (koreai nyelven). Chosun. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑재첩국 (koreai nyelven). Enyclopedia of National and Ethnic Cultures. [2012. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑GOM-TANG. Trifood.com. [2011. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑사골곰탕 (koreai nyelven). Chosun. [2013. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑사골곰탕 VS 꼬리곰탕, 최고 보양식은? (koreai nyelven). The Daily News, 2013. február 26. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑Busan: Larger than Life. enewsworld, 2011. szeptember 26. [2013. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑토장국 (koreai nyelven). Encyclopedia of National and Ethnic Cultures. (Hozzáférés: 2013. április 2.)[halott link]
↑시금치토장국 (koreai nyelven). Donga. [2015. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑아욱토장국(아욱국) (koreai nyelven). RDA. [2014. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑다슬기국(고둥국) (koreai nyelven). RDA. [2015. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑Miyeok naengguk. HannaOne. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑오이냉국 (koreai nyelven). Chosun. [2013. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
↑Kkaetguk. HannaOne. (Hozzáférés: 2013. április 3.)
↑Quelques plats de Gyeonggi-do (francia nyelven). Korea Tourism Organisation. [2013. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 3.)