Kálium-tetrajodo-merkurát

Kálium-tetrajodo-merkurát
IUPAC-név kálium-tetrajodo-merkurát(II)
Más nevek kálium-merkuri-jodid,
Nessler-reagens (fő komponense)
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7783-33-7
PubChem 24542
SMILES
[K+].[K+].I[Hg-2](I)(I)I
InChI
1S/Hg.4HI.2K/h;4*1H;;/q+2;;;;;2*+1/p-4
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HgI4K2
Moláris tömeg 786,40 g/mol
Megjelenés sárga kristályok
Szag szagtalan
Sűrűség 4,29 g/cm³
Oldhatóság (vízben) nagyon jól oldódik
Oldhatóság oldható alkoholokban, éterekben és acetonban
Veszélyek
MSDS External MSDS for Nessler's reagent
Rokon vegyületek
Azonos kation Higany(II)-jodid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-tetrajodo-merkurát(II) egy szervetlen vegyület, mely kálium kationból és tetrajodo-merkurát anionból épül fel, képlete K2[ HgI4]. Főleg Nessler-reagensként alkalmazzák 0,09 mol/dm³ koncentrációban, 2,5 mol/dm³-es kálium-hidroxid oldattal keverve. Ammónia kimutatására használatos.[1]

Előállítása és szerkezete

[szerkesztés]

Higany(II)-jodidot és kálium-jodidot tartalmazó tömény vizes oldatból kikristályosítva fakó narancssárga színű KHgI3·H2O monohidrát válik ki.[2] Ez a trijodo-komplex vizes oldatban jodidot vesz fel, így képez tetrajodo dianiont.[3]

Előállítható higany(II)-kloridból is kálium-jodiddal:

Vizes oldatban reakcióba lép a réz(I)-sókkal, Cu2[HgI4] képletű csapadék képződik.[4]

Nessler-reagens

[szerkesztés]

A Nessler-reagens, vagy Nessler-féle kémszer Julius Neßler után lett elnevezve. Kálium-tetrajodo-merkurát vizes oldatát hívjuk így. Ez a halvány színű oldat ammónia jelenlétében besárgul, nagyobb koncentrációban barna csapadékot képez vele. A csapadék 3 HgO·Hg(NH3)2I2 és NH2·Hg2I3 vegyületekből áll.[5]

A Nessler-reagenst általában higany(II)-klorid és kálium-jodid egyesítésével nyerik és Nessler-csövekben használják.[6]

Thoulet-oldat

[szerkesztés]

K2HgI4 tömény vizes oldatára olykor Thoulet-oldatként hivatkoznak. A Clerici-oldathoz hasonlóan a Thoulet-oldat is egy sűrű folyadék, a szilárd anyagok sűrűségének meghatározására használják.[2]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Potassium tetraiodomercurate(II) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. Vogel, Arthur I. & Svehla, G. (1979), Vogel's Textbook of Macro and Semimicro Qualitative Inorganic Analysis (5th ed.), London: Longman, ISBN 0-582-44367-9
  2. a b F. Wagenknecht, R. Juza, "Potassium Triiodomercurate(II)" in Handbook of Preparative Inorganic Chemistry, 2nd Ed. Edited by G. Brauer, Academic Press, 1963, NY. Vol. 2. p. 1110.
  3. (1990) „Structure of a dipotassium tetraiodomercurate(II) salt with dibenzo-18-crown-6”. Acta Crystallographica C 46, 2078. o. DOI:10.1107/S0108270190003742. 
  4. F. Wagenknecht, R. Juza, "Copper(I) Tetraiodomercurate(II)" in Handbook of Preparative Inorganic Chemistry, 2nd Ed. Edited by G. Brauer, Academic Press, 1963, NY. Vol. 2. p. 1110.
  5. Svehla, G.. Vogel's Textbook of Macro and semimicro qualitative inorganic analysis, 5th, London: Longman Group, 293–294. o. (1979). ISBN 0-582-44367-9. Hozzáférés ideje: 2013. január 14. 
  6. Microbiological Investigations. Fisheries and Aquaculture Department, FAO. (Hozzáférés: 2014. április 25.)