Kávás | |
![]() | |
Népi lakóház, múzeumház | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Eke László (független)[1] |
Irányítószám | 8994 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 241 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 39,31 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6,64 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Kávás weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kávás témájú médiaállományokat. | |
Kávás község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
Kávás Zala vármegye északi részén, Zalaegerszegtől nyugatra 12 kilométerre fekszik a Zala folyóhoz közel, a 7409-es út mentén; belterületének főutcája az előbbiből nyugat felé kiágazó 74 142-es út.
Első okleveles említése 1330-ból való Kawas néven. 1351-ben a Kapornaki apátság tulajdonában volt. 1366-ban a Salomvári család tulajdonaként szerepelt. 1454-ben V. László adományaként a Kawassy család kap tulajdonrészeket.[4] 1485-ben a csébi Pogány család tagjai szerzik meg.
A török csapatok a falut nem érintették, Kerpacsics István, aki 1645 és 1657 között az egerszegi vár kapitánya, számolt be arról, hogy Kávás néhány környékbeli faluval együtt nem adott palánkfát az egerszegi vár építéséhez.
A településen 2015. április 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] a fél évvel korábban második ciklusára újraválasztott előző polgármester lemondása miatt.[14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 247 | 246 | 256 | 217 | 230 | 239 | 241 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,4%, cigány 1,36%. A lakosok 63,18%-a római katolikusnak, 9,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,17% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 0,9% református, 0,4% izraelita, 3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).[16]