Kéked

Nem tévesztendő össze a következővel: Kékesd.
Kéked
Kéked címere
Kéked címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterMaczega Márton (független)[1]
Irányítószám3899
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség257 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″48.545881°N 21.345961°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″48.545881°N 21.345961°E
Kéked (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kéked
Kéked
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kéked weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéked témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi, a Zempléni-hegység északnyugati szélén helyezkedik el, a szlovák határ közelében, nem messze a Hernádtól, a folyó bal parti oldalán. Különálló településrésze Felsőkéked, mely a központjától csaknem másfél kilométerre északra helyezkedik el, már egészen a határ közelében.

A vármegyeszékhely Miskolctól közúton 76 kilométerre északkeletre található; a két legközelebbi város Gönc és Pálháza.

A közvetlen szomszédos települések a határ magyar oldalán: dél felől Pányok, délnyugat felől pedig Abaújvár; kelet felől Füzérhez tartozó külterületek határolják, de az a település egyébként messzebb esik Kékedtől, abban az irányban a legközelebbi község Hollóháza (amellyel viszont közvetlenül nem határos).

A határ szlovák oldalán a legközelebbi települések: észak felől Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde), nyugat felől pedig Abaújszina (Seňa) és a vele szinte teljesen összeépült Kenyhec (Kechnec).

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Gönc és Abaújvár felől a 3709-es, Pálháza-Hollóháza felől pedig a 3719-es úton. Felsőkéked a központjától a 37 115-ös számú mellékúton érhető el, felvidéki szomszédai közül pedig csak Abaújnádasddal van közúti kapcsolata: a 3709-es út ugyanis egészen az országhatárig húzódik, onnan pedig a szlovákiai 3342-es út folytatódik észak felé (egészen Hernádzsadányig).

Története

[szerkesztés]

A települést 1297-ben említik először Keked írásmóddal. 1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk és Kekud alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.

1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. 1319-ben Pányokkal szomszédosnak említik. Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből[3]

2013. október 21-én felavatták a Kéked-Abaújnádasd közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Molnár Istvánné Hunkár Gyöngyi (független)[5]
  • 1994–1998: Hunkár Gyöngyi (független)[6]
  • 1998–2001: Hunkár Gyöngyi (független)[7]
  • 2001–2002: Hunkár Sándor László (független)[8][9]
  • 2002–2006: Weszelovszky Márius (független)[10]
  • 2006–2010: Hunkár Sándor László (független)[11]
  • 2010–2014: Hunkár Sándor (független)[12]
  • 2014–2019: Hunkár Sándor László (független)[13]
  • 2019–2024: Maczega Márton (független)[14]
  • 2024– : Maczega Márton (független)[1]

A településen 2001. november 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
184
185
178
207
197
252
257
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 16,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% örménynek, 2,1% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82%, református 10,6%, görögkatolikus 1,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 1,1% (4,2% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 65,5%-a vallotta magát magyarnak, 36,5% szlováknak, 18,8% cigánynak, 10,2% szlovénnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,2% volt római katolikus, 8,1% református, 1,5% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 15,2% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).[18]

A Schengeni egyezmény és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült Kassa vonzáskörzetébe, ennek nyomán 2018-ra a település lakosságának 30%-át Kassáról kitelepült szlovákok teszik ki.[19]

Kéked - Melczer várkastély légi fotón

Látnivalók

[szerkesztés]
A Melczer-kastély parkja
  • Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
  • Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
  • Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.[20] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.
Szlovákia Abaújnádasd Szlovákia Hernádzsadány Szlovákia Eszkáros
Szlovákia Kenyhec

Észak
Nyugat  Kéked  Kelet
Dél

Hollóháza
Abaújvár Pányok Nyíri

Források

[szerkesztés]
  • Györffy György:Abaújvármegye
  • Abaúj-Torna Vármegye, 1939
  • Magyarország, Panoráma, 1975

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal[halott link].
  4. ↑ Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  5. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  7. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ a b A 2001. november 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. november 25. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  9. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  10. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  13. ↑ Kéked települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  14. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  15. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  16. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  17. ↑ Kéked Helységnévtár
  18. ↑ Kéked Helységnévtár
  19. ↑ Partos Bence: Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden (magyar nyelven) pp. Mandiner.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2018. június 5.)
  20. ↑ 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csoda szépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védetté nyilvánítás előtt. Forrás [1] Archiválva 2007. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

[szerkesztés]