Kékesd

Nem tévesztendő össze a következővel: Kéked.
Kékesd
római katolikus templom
római katolikus templom
Kékesd címere
Kékesd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállásközség
PolgármesterVarga Tamás (független)[1]
Irányítószám7661
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség161 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″46.100000°N 18.466667°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″46.100000°N 18.466667°E
Kékesd (Baranya vármegye)
Kékesd
Kékesd
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kékesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kékesd (németül: Kikisch) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pécsváradtól légvonalban 8, közúton mintegy 11-12 kilométerre délkeletre fekszik, a Geresdi-dombság délnyugati lábainál.

A szomszédos települések: észak felől Fazekasboda, kelet felől Geresdlak, délkelet felől Maráza, dél felől Szellő, nyugat felől pedig Erzsébet.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen végighúzódik, annak főutcájaként az 5616-os út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Északkeleti határszélét érinti a Mohácstól Pécsváradig vezető 5607-es út is, az ország távolabbi részei felől ezen közelíthető meg a legegyszerűbben.

Kékesd keleti határszéle közelében ágazik ki az 5607-esből dél felé a zsáktelepülésnek tekinthető Marázát kiszolgáló 56 109-es számú mellékút is.

Története

[szerkesztés]

Az 1290-es évhez kötődik az első írásos emlék, ekkor Keykug, kykug, klwwkuth alakban említik a nevét, amely feltehetőleg „kék patak” jelentésű.

Az esztergomi káptalan 1387-ben írt levelében, és 1542-ben is Tótkékesként említi. Később Kékösdként is említik. Határában római kori leleteket és középkori kerámia töredékeket találtak. A középkorban a pécsváradi apátság, majd a pécsi püspökség birtoka volt. A pécsváradi Bertók apát 1656-ban szerezte vissza a falut a pécsi püspöktől, holott az ekkor, a török megszállás alatt volt.

1686-ban említik először Kékesdként. 1869-ben a község lélekszáma mintegy 500 fő volt.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Németül a település neve Kikisch, horvátul a marázai horvátok által használt Kikoš és az erdősmároki horvátok által használt Kikeš alak volt használatban.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Soós Endre (független)[4]
  • 1994–1998: Soós Endre (független)[5]
  • 1998–2002: Soós Endre (független)[6]
  • 2002–2006: Soós Endre (független)[7]
  • 2006–2010: Varga Tamás (független)[8]
  • 2010–2014: Varga Tamás (független)[9]
  • 2014–2019: Varga Tamás (független)[10]
  • 2019–2024: Varga Tamás (független)[11]
  • 2024– : Varga Tamás (független)[1]

A népesség alakulása

[szerkesztés]
Év Lakosok száma
1869 500 fő
1990 228 fő
2001 215 fő
2002 212 fő
2003 208 fő
2006 208 fő
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
162
161
159
149
150
164
166
161
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% horvátnak, 5,3% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 1,8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 11,7% (12,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 1,8% horvátnak, 0,6% görögnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,3% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 12,8% felekezeten kívüli (27,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Harangtorony
    Harangtorony
  • Jézus-szobor (1907)
    Jézus-szobor (1907)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  11. ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  12. ↑ Kékesd Helységnévtár
  13. ↑ Kékesd Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]