Kérsemjén | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Fehérgyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Badacsonyi Éva (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 4912 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 289 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 39,69 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,08 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 25′48.016667°N 22.416667°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 25′48.016667°N 22.416667°E | |
Kérsemjén weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kérsemjén témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kérsemjén község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fehérgyarmattól északnyugatra, a Szatmári-síkság szélén fekszik, a Szamos jobb parti oldalán. A térség fontosabb települései közül Nyíregyháza 80, Mátészalka 23, Fehérgyarmat 9, Tunyogmatolcs 12, Tivadar 10, Panyola 3, Nábrád 2, Szamoskér pedig [légvonalban, a folyó túlpartján] mindössze 1 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Kisar, délkelet felől Nábrád, dél felől Szamoskér, nyugat felől Szamosszeg, északnyugat felől pedig Panyola.
Csak közúton közelíthető meg, legegyszerűbben Fehérgyarmaton keresztül, a 4118-as úton; ugyanez az út köti össze Panyolával is. Régebben könnyen elérhető volt Vásárosnamény felől is, de a szamosi kompjáratok visszanyesése némileg visszavetette a község elérését abból az irányból. Távlatilag viszont javulhat a falu megközelítési helyzete, mivel Olcsva és Olcsvaapáti között egy Szamos-híd építését kezdték tervezni 2021-ben a Vásárosnamény-Panyola közti 4119-es útra.[3]
A Kér eredetileg törzsnév volt, ez arra mutat, hogy a falu a 11. század elejénél nem keletkezhetett később. Az okleveles korszakban a Balog-Semjén nemzetség családjainak tulajdonában, az egységes birtoktesten belül találjuk.
A település nevét az oklevelek 1252-ben említik először, amikor a Tisza és a Szamos közt fekvő Semjén falu harmadát János fia Tamás a Balog-Semjén nemzetséghez tartozó Ubul fia Mihálynak adta cserébe egy szolgáért és annak fiaiért és lányáért. 1292-ben a Szamos túlsó partján vele szemközt fekvő Szamoskérrel együtt a Kállai család ősi birtoka. (Maksai 160, Borovszky 92.) 1374-ben nevét Kissemjénnek mondják megkülönböztetésül a szomszédos Panyola régi, nevétől és Kállósemjéntől. 1618-ban Kállay Lőrinc és Miklós birtoka. 1709-ben a Kállay család tagjai osztozkodnak birtokaikon. 1848-ig a település birtokosai a Kállay család tagjai.
A településen 2003. december 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[14] Ennek ellenére a választáson ő is elindult, és meg is nyerte azt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 309 | 300 | 290 | 268 | 291 | 274 | 289 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 13,2% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,8%, református 65,7%, felekezeten kívüli 12,5% (13,9% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 95,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,3% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,7% volt római katolikus, 71,1% református, 4,5% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (12,7% nem válaszolt).[17]