Kétvölgy | |||
A falu látképe az új kilátóból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Szentgotthárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Doncsecz András Bálint (független)[1] | ||
Irányítószám | 9982 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 99 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 15,61 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 16° 13′ 24″46.882269°N 16.223211°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 16° 13′ 24″46.882269°N 16.223211°E | |||
Kétvölgy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétvölgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kétvölgy (szlovénül: Verica-Ritkarovci, vendül: Verica/Virica-Ritkarofci, latinul: Perbese et Mechnuk, németül: Permisch und Riegersdorf) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
1950-ben jött létre két korábbi község, Vashegyalja (ennek neve 1944-ig Permise volt) és Ritkaháza egyesítésével Ritkaháza ideiglenes néven.[3] Mai nevét 1951-ben kapta.
Kétvölgy Vas vármegye délnyugati részén, a Rába menti Vendvidéken elhelyezkedő szórványtelepülés, a 7458-as út mentén.
A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak. A falu és egyben vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a tóka, mely egy mesterséges, kerített tó, ahol az esővizet és a hólét gyüjtötték össze állati itatás és öntözés céljából.
1978-tól az Őrségi Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett terület, 2001-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.
Legmagasabb pontja a 367 méteres Katinbrejg (Katalin-hegy).
(köztük a térképeken nem jelzett dűlők, a helybeliek kiejtése szerint)
Apátistvánfalva (Števanovci), Szakonyfalu (Sakalovci), Alsószölnök (Dolnji Senik), Felsőszölnök (Gornji Senik), Kerkafő (Szlovénia).
A településen 2005. szeptember 4-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester halála miatt.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 97 | 103 | 97 | 87 | 98 | 92 | 99 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 71,4% szlovénnek, 1% németnek mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 2,9%, felekezet nélküli 2,9% (20% nem nyilatkozott).[14]
A falu Törnyeknak (térképeken Türnyek) nevezett dűlőjéhez kapcsolódik egy legenda, amely összefüggésben áll szentgotthárdi csata idején a környéken végbement eseményekkel. A legenda szerint törökök elástak egy aranyborjút ezen a területen. Igaz, hasonló legendák vannak más környékbeli községek, mint Felsőszölnök és Csörötnek szájhagyományaiban, de ugyanúgy történeti alapja van, mert a dűlőnév szlovén neve a török szót takarja, s 1664-ben az oszmán sereg tábora idáig húzódott.
Kétvölgy jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze.
1945 márciusában 13 szlovén, szerb és horvát partizán érkezett a faluba, akik egy Borovnyák János (1910-1993) nevezetű helyi lakosnál szálltak meg. A katonaság megszimatolta ittlétüket és megpróbálták elfogni őket. A heves tűzharcban a partizán parancsnok Mirkó (eredetileg Alojz Škarjanc) elesett, a többi társának sikerült elmenekülnie.
Kétvölgy két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett.
A községekről 1387-ből találunk írásos említéseket Perbese és Mechnuk néven. Permise a 12. századtól ciszterci birtok volt, majd a dobrai, aztán a szentgotthárdi uradalom része.
Ritkaházát szintén a ciszterciek birtokolták, aztán a gróf Nádasdy családé lett a 18. században, végül a 19. századig a felsőlendvai uradalomhoz tartozó falu volt. 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től Ritkaházának.
1632-ben a községek, hogy elkerüljék a pusztítást, adófizetéssel járó meghódolással alávetik magukat a törököknek. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból is kivette a két település a részét, név szerint ismerjük Permiséről Doncsecs János és Kovács Miklós, Ritkaházáról Goszlár József, Treiber József és Ipsics György (őt Pinkamindszenten sorozták be) honvédeket.
A település neve a múltban gyakran változott. Először 1944-ben vonták össze a két községet Vashegyalja néven. 1946-ban különváltak, de Permise megőrizte a Vashegyalja nevet. 1950-ben ismét egyesítették őket, először Ritkaháza ideiglenes néven, végül 1951-ben kapta a végleges Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, akik a szlovén nyelv vendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.
1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzat működik Kétvölgyön. 2002-ben nyitottak meg egy újabb magyar-szlovén határátkelőt közte és a szomszéd település, Kerkafő között.
2007. október 17-én a magyar és a szlovén kormányfő, Gyurcsány Ferenc illetve Janez Janša lerakták a Kétvölgy és Felsőszölnök között kiépítendő út alapkövét. Orbán Viktor miniszterelnök Alenka Bratušek szlovén miniszterelnök jelenlétében 2014. január 10-én átadta az összekötő utat.[15]