Königsbrunn am Wagram | |||
A városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Tullni járás | ||
Irányítószám | 3465 | ||
Körzethívószám | 02278 | ||
Forgalmi rendszám | TU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1319 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 197 m | ||
Terület | 28,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 25′, k. h. 15° 56′48.416667°N 15.933333°EKoordináták: é. sz. 48° 25′, k. h. 15° 56′48.416667°N 15.933333°E | |||
Königsbrunn am Wagram weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Königsbrunn am Wagram témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Königsbrunn am Wagram osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 1412 lakosa volt.
Königsbrunn am Wagram a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Dunától északra (egy kis része túlnyúlik a folyó déli partjára is). Területének északi része a Wagram dombságához, déli a Tullni-medencéhez tartozik. Területének 21,5%-a erdő, 2,8% szőlő, 65% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Bierbaum am Kleebühel (295 lakos 2022-ben), Frauendorf an der Au (174), Hippersdorf (171), Königsbrunn am Wagram (557), Utzenlaa (149) és Zaußenberg (66).
A környező önkormányzatok: keletre Absdorf, délkeletre Tulln an der Donau, délre Langenrohr, délnyugatra Zwentendorf an der Donau, nyugatra Kirchberg am Wagram, északra Großweikersdorf, északkeletre Stetteldorf am Wagram.
1968-ban az addig önálló Hippersdorf, Zaußenberg és Königsbrunn am Wagram községek egyesültek. 1972-ben Bierbaum am Kleebühelt is a nagyközséghez csatolták. 1981-ben az önkormányzatot mezővárosi rangra emelték. 2015-ben állomását a Ferenc József-vasútvonalon megszüntették.
A Königsbrunn am Wagram-i önkormányzat területén 2022 januárjában 1412 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 93,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,6%-a római katolikusnak, 3% mohamedánnak, 4,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (94,7%) mellett a törökök alkották 1,3%-kal.
A népesség változása:
2016 | 1 325
|
2018 | 1 319
|