Kőszegi járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Vas vármegye |
Járási székhely | Kőszeg |
Települések száma | 21 |
városok | 3 |
Népesség | |
Teljes népesség | 24 909 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 89 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 286,45 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Kőszegi járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Kőszegi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kőszeg. Területe 286,45 km², népessége 25 473 fő, népsűrűsége pedig 89 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Kőszeg, Bük és Csepreg) és 18 község tartozott hozzá.
A Kőszegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1954-ig.
Település | Rang (2013. július 15.) |
Közös hivatal | Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Kőszeg | járásszékhely város | Kőszeg | Kőszegi | 11 628 |
54,66
|
Bük | város | Bük | Csepregi | 3 454 |
20,86
|
Csepreg | város | Csepreg | Csepregi | 3 275 |
49,54
|
Bozsok | község | Kőszeg | Kőszegi | 343 |
20,91
|
Cák | község | Lukácsháza | Kőszegi | 285 |
6,48
|
Gyöngyösfalu | község | Lukácsháza | Kőszegi | 1 144 |
9,65
|
Horvátzsidány | község | Horvátzsidány | Kőszegi | 808 |
12,17
|
Iklanberény | község | Bük | Csepregi | 46 |
2,96
|
Kiszsidány | község | Horvátzsidány | Kőszegi | 87 |
4,93
|
Kőszegdoroszló | község | Lukácsháza | Kőszegi | 243 |
9,65
|
Kőszegpaty | község | Lukácsháza | Kőszegi | 208 |
12,25
|
Kőszegszerdahely | község | Lukácsháza | Kőszegi | 459 |
7,37
|
Lócs | község | Csepreg | Csepregi | 128 |
5,13
|
Lukácsháza | község | Lukácsháza | Kőszegi | 1 055 |
9,36
|
Nemescsó | község | Lukácsháza | Kőszegi | 283 |
7,38
|
Ólmod | község | Horvátzsidány | Kőszegi | 101 |
3,66
|
Peresznye | község | Horvátzsidány | Kőszegi | 841 |
10,73
|
Pusztacsó | község | Lukácsháza | Kőszegi | 149 |
7,26
|
Tormásliget | község | Csepreg | Csepregi | 317 |
7,53
|
Tömörd | község | Csepreg | Csepregi | 282 |
15,36
|
Velem | község | Kőszeg | Kőszegi | 337 |
8,61
|
A 20. század elején délkeletről a Szombathelyi járás, délnyugatról a Felsőőri járás, északnyugatról Alsó-Ausztria, északról Sopron vármegye Felsőpulyai járása, északkeletről pedig ugyanezen megye Csepregi járása határolta. A trianoni békeszerződés óta egykori területének nagyobb része Ausztria Burgenland tartományához tartozik, Magyarországi része pedig Vas vármegyéhez.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegyéhez tartozott, területe az 1910-es években 427,70 km² volt. Nyugati, döntően német anyanyelvűek által lakott mintegy kétharmad részét a trianoni békeszerződés 1920-ban Ausztriához csatolta, ahol legtöbb községét a Felsőőri, néhányukat pedig a Felsőpulyai járáshoz osztották be.
A Magyarországhoz tartozó rész Kőszeg-Felsőőri járás néven működött tovább, majd 1933 és 1937 között átmenetileg megszűnt, ekkor községei a Szombathelyi járáshoz tartoztak. 1938-ban újraszervezték Írottkői járás néven.
Az 1950-es megyerendezéskor idecsatoltak néhány községet az egyidejűleg megszüntetett Csepregi járásból, Sopron vármegyéből. Az 1950-es járásrendezés során valamennyi járás a székhelyére utaló nevet kapott, így a Kőszegi járás visszakapta korábbi nevét. Az első tanácstörvény időszakában, 1950 és 1954 között Kőszeg városa is a része volt. Ezután azonban nem működött már sokáig, a tanácsrendszerben az elsők között szüntették meg 1954-ben, és teljes egészében beolvasztották a Szombathelyi járásba.
A járásszékhely, Kőszeg nem volt a járás része, mivel rendezett tanácsú város volt.
Az 1910-es népszámláláskor a járás népessége 25 540 fő volt.