Lakhegy | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ujvári Katalin (független)[1] | ||
Irányítószám | 8913 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 434 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 50,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′ 58″, k. h. 16° 50′ 08″46.949411°N 16.835650°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 58″, k. h. 16° 50′ 08″46.949411°N 16.835650°E | |||
Lakhegy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakhegy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lakhegy község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Zalaegerszegtől 17 kilométerre északra fekszik; megközelíthető a 74-es főútról nyugatra letérve. Területét egy rövid szakaszon érinti a 74-es főút és az abba Vasboldogasszony-Gősfa felől beletorkolló 7427-es út is. Lakhegy kiemelt fennsíkjával a Felső-Kemeneshát kistájban helyezkedik el.
Eredetileg Déneslak községhez tartozott, annak szőlőhegye volt (innen a neve is), de 1949-ben Déneslak Lakheggyel együtt beolvadt Egervárba. Lakhegy 1991. április 1-jével alakult önálló községgé.
A településen a 2019. október 13-ára kiírt önkormányzati választás keretében sem polgármestert, sem képviselőket nem lehetett választani, elegendő számú jelölt hiányában.[10] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 12-én tartották meg, amikor a lakosok már aránylag sok, hat jelölt közül választhattak polgármestert és nyolc jelölt közül a képviselő-testület négy tagját.[9]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 453 | 460 | 457 | 435 | 429 | 431 | 434 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,9%, német 4,1%. A lakosok 87,7%-a római katolikusnak, 1,5% reformátusnak, 1,1% evangélikusnak, 1,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,3% nem nyilatkozott).[11]
A település a Sárvíz patak völgyét nyugatról kísérő dombvonulat tetején fekszik, mely híres szőlőseiről és gyümölcsöseiről. A nevében rejlő „hegy” szó Zala jellegzetes borvidékére utal; régen ugyanis a hegy olyan művelt területet, domboldalt is jelentett, ahol szőlőt termesztettek. Itt nemesítették ki egykor a „Lakhegyi mézes” (hivatalosan-Egri 28') elnevezésű szőlőfajtát, illetve ez a vidék is részese volt több intenzív gyümölcsfafajta elterjedésében. Levegője tiszta, a '80-as években a „Zala Mátrája” megtisztelő ragadványnevet kapta, frissességét Veleméhez hasonlatosnak értékelték.
A terület változatos növényvilága is kiemelkedő. A változatosság részben a terület geológiai adottságainak, részben az érintetlenségének köszönhető. A földtörténeti őskorban, a Pannon-tenger üledékes kőzet-felrakódásaként jöttek létre ezek a kiemelkedő domborulatok, ahol Lakhegy fekszik. Sokáig erdőségek jellemezték e terület növényvilágát, de a hegyi, sziki növények éppúgy megtalálhatóak itt, mint az erdei, mezei és a lápi társulások, amelyek sok értékes fajt képviselnek. Fellelhető pl. a szártalan bábakalács (Carlina acaulis), a szártalan kankalin (Primula vulgaris), a tarka kosbor (Orchis tridentata) és több más értékes faj.
A Dunántúli-dombság részeként kiváló kilátás nyílik a környező falvakra, településekre, a Kőszegi-hegységre, és tiszta időben az Alpok néhány vonulatára.